Muzeális értékű könyvek örökbefogadása az Egyetemi Könyvtárban
Kálóczi Katalin köszöntőjében kiemelte, hogy bár az Egyetemi Könyvtár tevékenységének jelentős részét ma a szolgáltatások és digitális tartalmak fejlesztése, információ- és adatkezelés, illetve menedzselés képezi, a bibliotéka kötelességének tekinti a több mint 450 éves gyűjtemény legbecsesebb példányainak gondozását, az európai és a világ kutatói számára is kiemelt jelentőségű kulturális értékek védelmét. A könyv-örökbefogadás olyan szimbolikus esemény, mely azt az üzenetet hordozza magában, hogy fővárosunk és egyetemünk vezetői és polgárai számára prioritás a hazai kulturális örökség megőrzése.
Kiszl Péter ünnepi beszédében kitért az Egyetemi Könyvtár közel fél évezredes szisztematikus gyarapításának eredményeként létrejött, több mint másfél millió dokumentumot felölelő állomány rövid bemutatására. A nemzeti kulturális örökség részét képező muzeális állomány európai viszonylatban is jelentős. A 185 kódexet (köztük 14 korvinát), mintegy 1.200 ősnyomtatványt, 11.000 könyvtári egység antikvát, 16.500 barokk és 75.000 18. századi kötetet őrző gyűjtemény megkülönböztetett figyelmet, állandó állagmegóvást és restaurálást igényel, ezért az anyagi források biztosítása érdekében az alapítvány könyv-örökbefogadási programot indított el. Az alapítvány hozzájárul a könyvtár ritkaságait reprezentatívan ábrázoló falinaptár, az Egyetemi Könyvtár Évkönyve és a könyvtár kincseinek megismertetését szolgáló nyomtatványok megjelentetéséhez, valamint a szakmai munkát segítő technikai eszközök beszerzéséhez. Ezen túlmenően számos, az Egyetemi Könyvtár értékeit népszerűsítő és a könyvtárszakmai munkát prezentáló rendezvény szervezéséhez, a könyvtári dolgozók és önkéntesek továbbképzéseinek finanszírozásával pedig a humánerőforrás-fejlesztéshez is támogatást nyújt.
Az ünnepség keretében Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerületének Önkormányzata az Egyetemi Könyvtár Pázmány-relikviáinak hat kötetét fogadta örökbe. Az egykor Pázmány Péter pozsonyi magánkönyvtárának állományát alkotó 17. századi könyvek legfontosabb közös ismertetőjegye, hogy ex libris helyett a jezsuita kollégiumi tulajdonos bejegyzésével Pázmány Péter halálának dátumát rejtik magukban. Erre a könyv- és könyvtártörténeti szempontból egyedülálló jelenségre csak 2012-ben derült fény, ekkor Knapp Éva azonosította a bíboros pozsonyi magánykönyvtárának a budapesti Egyetemi Könyvtárban őrzött köteteit. A felajánlott támogatás által lehetővé vált restaurálást és digitalizálást követően a felbecsülhetetlen értékű dokumentumok a tudósok és az utókor számára is megőrződnek.
Az 1898-ban alapított Budapesti Egyetemi Atlétikai Club a BEAC – Az elsők című kiállításmegnyitó részeként az Egyetemi Könyvtár állományából a híres spanyol jezsuita, Ludovicus Crucius drámakötetét fogadta jelképesen örökbe. A pergamenkötésű könyv 1628-ban került a nagyszombati kollégium könyvtárába, mely az egyetem 1635. évi megalapítását követően az Egyetemi Könyvtár állományának részévé vált. A drámakötetet több mint kétszáz éven át a bölcsészettudományok oktatásában is felhasználták.
A restaurálási költségek támogatásáról szóló megállapodást az Egyetemi Könyvtárért Alapítvány kuratóriumának elnöke, Kiszl Péter, az örökbefogadók részéről pedig Wohlmuth István kulturális tanácsnok és Karácsony András, a BEAC elnöke hitelesítették aláírásukkal.
Wohlmuth István beszédében hangsúlyozta, hogy bár jelképes a könyv-örökbefogadás, mégis kifejezi az elkötelezettséget a kultúra, a könyvek szeretete iránt. Elmondta: „a múltunk nem az, ami a hátunk mögött van, hanem az a szilárd talaj, amin állunk”. Hangsúlyozta, hogy csak az tudja igazán, hogy hol van, hova tart, és milyen jövőképet szeretne látni maga előtt, aki az elődei elkötelezettségét, munkáit tiszteletben tartva, képes ezt az örökséget megőrizni és ápolni. A jelen korban élők feladata a könyv szeretetének magvait elhinteni, hogy közös értékeinket unokáink és dédunokáink is tovább tudják majd örökíteni a felnövekvő generációk számára.
Knapp Éva tudományos referens a kötetekről szólva kiemelte továbbá, hogy az örökbefogadott nyomtatványok kivétel nélkül Magyarország elidegeníthetetlen nemzeti kincsei, nemzetközi szinten pedig a könyv- és könyvtártörténet megbecsült, számon tartott gyűjteményei közé tartoznak. Örökbefogadásukkal sikerült újabb hét kiadványt megmenteni a károsodástól, melyek a restaurátorok keze nyomán újra eredeti szépségükben tündökölhetnek.