A rendezvény megnyitóján Magyar Dániel, az ELTE Innovációs Központjának igazgatója köszöntette a résztvevőket, majd átadta a szót Mezey Barnának, aki beszédében kiemelte, a tizedik alkalommal megrendezett szakmai rendezvény már hagyománynak számít, a cél pedig továbbra is az, hogy elismerjék a teljesítményt és erősítsék az egyetem és kutatásokban résztvevő vállaltok közötti kapcsolatot. Mint mondta, az innováció, az újításra való készség és törekvés egyidős az emberiséggel, ugyanakkor a jövő záloga is. Az élhető jövő érdekében pedig körültekintőnek kell lenni a vállalkozások és a fejlesztések területén. Az innováció egyes részterületei közül kiemelte a társadalmi innováció fontosságát, hiszen az természetes velejárója az emberi gondolkodásnak. Ezt követően az esemény szakmai megnyitójaként Bendzsel Miklós, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke osztotta meg gondolatait a hallgatósággal. Beszédében érintette az ifjúsági innovációs verseny és a TDK-mozgalom előremozdító hatásait, valamint az Innovációs Nagydíj korábbi díjazottjait is: az általuk birtokolt szabadalmak száma évről évre nő, portfóliójuk pedig megháromszorozódott. A Természettudományi Kar nevében Surján Péter dékán köszöntötte a konferencia résztvevőt. Kiemelte, hogy a Természettudományi Kar egyik legfőbb célja volt eddig is és ezután is az innovációs szemlélet erősítése, hiszen a tudomány és az innováció mindig is kéz a kézben jártak egymással.

A köszöntők után átadták az Innovatív Hallgatói Ötletpályázat díjait: a 14 beérkezett anyag közül az innovációmenedzsmentben jártas szakemberekből álló zsűri négy pályázatot díjazott. A negyedik helyen Wagner Sára és Kardos Bálint, a BTK hallgatói végeztek egy digitális bölcsészettel foglalkozó projekttel, a harmadik helyezett Török Balázs TTK-s hallgató lett a Millennium Mágnásai című oktatási társasjátékával (letölthető prezentáció), a második helyezett pedig a Csillik Kristóf és Csaba Benedek BTK-s hallgatók által jegyzett MesePong projekt lett. A pályázat első díját az Eke Dániel és Szűcs András IK-s hallgatók által fejlesztett symbimed nevű alkalmazás nyerte el, amely digitális állapotnapló asztmásoknak (letölthető prezentáció).

Az ELTE Innovatív Kutatói Díját az idei évben a TTK Etológia Tanszékéről Miklósi Ádám, Pongrácz Péter és Faragó Tamás Kutyaugatási hangmintákat tartalmazó adatbázis című kutatása nyerte el, mely alapján szociális kontextust felismerő algoritmusok kifejlesztése válik lehetségessé. A díjazottakat Surján Péter dékán méltatta, majd Pongrácz Péter, az Etológia Tanszék egyetemi docense ismertette röviden a kutatást, melynek középpontjában a kutya és az ember közötti akusztikus kommunikáció vizsgálata áll. A kutyák hangadásának különböző aspektusai algoritmusokkal detektálhatók, így ezek az adatok a kutya és gazdája közötti kommunikáció vizsgálatához nyújthatnak segítséget (letölthető prezentáció).

A díjátadó után a szekció-előadások következtek: az első panel Scheuer Gyula kancellár elnöklete alatt az ELTE-s kutatókat is érintő különböző pályázati lehetőségekről szólt. A nyitóelőadást Szigeti Gyula Péter, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) kutatás-fejlesztési elnökhelyettese tartotta. Prezentációjában egyszerre ismertette a különböző, ELTE-t is érintő K+F pályázati lehetőségeket és üzent az érdeklődőknek, projektgazdáknak és intézményvezetőknek, hogy használják ki az NKFI adta lehetőségeket, mely egyfajta katalizátorként működik a tudomány szereplői és a piac között. Ezt követően Balla Andrea, az MTA Kutatóintézeti Főosztályának vezetője ismertette az akadémiai pályázati rendszert, részletesen kitérve többek között az idén is több ELTE-s nyertest soraiban tudó Lendület-kutatásokra. A pontos statisztikákkal és kimutatásokkal illusztrált prezentáció emellett kitért a jelenleg még kidolgozási folyamatban lévő Prémium Posztdoktori Programra is, mely újabb kiváló lehetőség az egyetemi és akadémiai kutatások támogatására. Az első szekció zárásaként Gulyás Ágnes, az ELTE Pályázati Központjának osztályvezetője ismertette a nemzetközi pályázatokat: előadásában kitérve a kutatói karriermodellek adta lehetőségekre, az Erasmus programtól egészen az ERC-pályázatokig.

A második szekció az „Innováció a gyakorlatban” címet kapta: itt az ELTE-hez is köthető, egyetemi alapkutatásokból kinövő vállalatok és projektek mutatkoztak be. Elsőként Kacskovics Imre, a TTK Immunológiai Tanszékének egyetemi tanára, az innovatív biotechnológiai eljárásokat alkalmazó Immunogenes ügyvezetője szólalt fel. A 2007-ben alapított, majd szabadalmat szerzett cég általuk fejlesztett egerek segítségével dolgozik – jelentős nemzetközi együttműködések keretében – immunológiai ellenanyagok előállításán (letölthető prezentáció). Ezt követően Halász Gábor, a PPK Felsőoktatás és Innováció Kutatócsoportjának vezetője mutatta be EDiTE-EJD H2020 projektjüket, mely öt európai egyetem részvételével alakított ki gyakorlatorientált PhD-képzést pedagógusok számára. A projekt során innovatív iskolákkal és oktatási innovációval foglalkozó intézményekkel működtek együtt, kutatócsoportjuk fő profilja a partnerség általános irányelveinek kidolgozása volt (letölthető prezentáció). Végül Kovács István Vilmos, a PPK innovációs kutatócsoportvezető-helyettese beszélt a HEInnovate oktatáskutatással és tudásmenedzsmenttel foglalkozó alkalmazásról, mely egy olyan speciális diagnosztikus program, amely hét területen, összesen 37 dimenzióban gyűjti az adatokat az egyes intézményektől, amelyek segítségével egyszerre nyílik lehetőség az önértékelésre, valamint az ehhez kapcsolódó, jövőbeni célzott fejlesztésekre (letölthető prezentáció).

A program következő szekciója az egyes vállalkozásokra fókuszált: Pázmány Tamás, a Richter Gedeon Nyrt. Innovációs és Pályázati Irodájának igazgatója beszélt a Magyarország vezető gyógyszeripari cége által nyújtott kutatási és fejlesztési, valamint innovációs lehetőségekről, kitérve az egyetemek és kutatócsoportok korai, preklinikai fázisban betöltött, kulcsfontosságú szerepére és a céggel kiemelten együttműködő partneregyetemekre, köztük az ELTE-re is (letölthető prezentáció). A vállalkozásokat bemutató szekció másik előadója Mészáros Csaba, a 2001-ben Budapesten alapított nemzetközi mérnökiroda, az evopro alapító-tulajdonosa volt. Előadásában a cég stratégiaváltására hívta fel a figyelmet, melynek fókuszában a fejlesztésekre fordított bevétel állt, kiemelve azt is, hogy az innováció egyik lényege – bármennyire is szeretünk erről olykor megfelejtkezni –, hogy pénz van benne.

A nap záró szekciójában, Orosz Éva oktatási rektorhelyettes elnöklete alatt a társadalmi innovációról esett szó. Az első előadó Király Zsolt, a BGE főiskolai docense volt, aki prezentációjában kitért a szereptévesztés, a rugalmatlanság és a sablonosság káros, ugyanakkor az egyetemi szférában igen erősen jelenlévő tulajdonságaira, felhívva a figyelmet arra, hogy a versenyszférában való sikeres szerepléshez ezek elhagyása szükséges. Kiemelte a sokféleség elfogadásának, az intézmények közötti kooperációnak a fontosságát, valamint beszélt a vállalkozási tárgyak tantervbevételéről is. Ezt követően Horváth Zoltán, az IK dékánja és az EIT Digital EIT ICT budapesti csomópontjának igazgatója beszélt speciális mesterképzésükről és PhD-programjukról, valamint az EIT Digital közvetlen környezetében megvalósuló, a CLC-ben megrendezett, nemzetközileg is elismert és jegyzett programokról. Kiemelte, hogy a képzésben külön hangsúlyt fordítanak az oktatás, a kutatás és az innováció hármas együttműködésére: jó példa erre az is, hogy a hallgatók nemcsak az egyetemen, hanem különböző vállalatoknál is dolgoznak képzésük során (letölthető prezentáció). A szekció utolsó előadója Tausz Katalin, a TáTK egyetemi tanára volt, aki egy a Norvég Alap és az ELTE Innovációs Központ segítségével megvalósuló projektről, valamint a nyolc kar együttműködésében létrejövő, mentorok által koordinált és segített képzési programról, a SIMpLe-ről beszélt, mely több szempontból is új innovációs kihívásokat állít az egyetem elé. A képzés elsődleges célja nem az, hogy hatalmas ötletek szülessenek, hanem az, hogy a résztvevő hallgatók egyfajta speciális gondolkodásmódot sajátítsanak el. A karok közötti képzésben létrejövő kurzus 2016 szeptemberétől indul élesben (letölthető prezentáció).