„A humán öregedés hátterét is jobban megismerhetjük”

Az ERC (European Research Council) Starting Grant pályázat révén új kutatási program indul az Ön vezetésével. Melyek a főbb elemei és a főbb céljai a Cognitive Ageing in Dogs projektnek?
Az idős családi kutyák viselkedésénék változását, valamint a folyamatok idegtudományi és genetikai hátterét is vizsgáljuk. Ebben az is izgalmas, hogy a kutyák öregedése nagyon hasonlít az emberéhez. A projekt során két megközelítést alkalmazunk: több ezer fiatal és idős kutyát hasonlítunk össze, emellett éveken át követünk és rendszeresen tesztelünk majd több mint száz idős kutyát. DNS-t is gyűjtünk tőlük, valamint genetikai rizikófaktorokat keresünk a kognitív hanyatlással kapcsolatban. Emellett sok reményt fűzünk ahhoz a vizsgálatunkhoz, amiben idős kutyákat kezdünk el kiképezni arra, hogy 6-8 percen át mozdulatlanul, éberen feküdjenek a mágneses rezonanciavizsgáló készülékben. Így rendszeresen megnézhetjük, hogy különböző ingerek hatására hogyan változik az agyi aktivitásuk. A saját kutyám is részt vesz ebben a vizsgálatban, nagyon élvezi a kiképzést.

Hogyan zajlik maga a pályázati folyamat?
Az ERC elsősorban abban tér el más pályázatoktól, hogy saját csoport kialakítását teszi lehetővé és a témával kapcsolatban nincsenek megkötések. Először két, 10 és 15 oldalas dokumentumot kell megírni. A rövidebb változat (B1) fele a kutatási terv, a másik fele kizárólag arról szól, hogy a vezető kutató milyen eredményeket ért el korábban. A bíráló bizottság ez alapján dönti el, hogy megnézik-e a hosszabbat (B2), ami a kutatási tervet 15 oldalban mutatja be, és hogy behívják-e interjúra a pályázót. Első körben 80%-ot utasítanak el. Az interjú előtt külső szakértők is bírálják a pályázatot, én végül hét véleményt ismerhettem meg. Az interjú Brüsszelben zajlik, a Bizottság és a Tanács megfigyelői előtt. Úgy emlékszem, legalább húszan ültek a teremben. Szigorúan tíz percben kellett bemutatnom a terveket, utána tizenöt percben először azokra a kérdésekre válaszoltam, amiket a szakértők írásban juttattak el a Bizottsághoz, és én is ott hallottam először, végül a hallgatóság spontán kérdései következtek. Ez egy nagyon feszült helyzet, sokat készültem rá. Megkerestem minden ismerősömet, akik már voltak ilyen interjún, hogy meséljék el, mi történt, a neten is kutattam beszámolók után, hetente eljártam egy felkészítő tanárhoz, sőt, egy tanfolyamon is részt vettem. Az utolsó hónapban rengeteg kollégámat kértem meg arra, hogy hallgassák meg az előadásomat, javítsanak, szépítsenek a diáimon és kérdezzenek, nagyon sok segítséget kaptam tőlük. Ennek köszönhetően végül nem értek váratlan kérdések, de persze így sem tudtam megbecsülni, hogy a Bizottságnak tetszett-e az előadásom. Általában 10% minden bizottságnál a sikerességi arány, a magyar pályázatoknak kb. 8%-át támogatják, ez a régióban a legjobb eredmény.

A kutyák öregedésének vizsgálata egy speciális területe az etológiának. Miért épp ezt a területet választották?
A tesztjeinkre mindig jöttek idős kutyák is, de nem olyan számban, hogy külön elemezhettük volna őket. Európában 15 millió idős kutya van. A 11-12 éves kutyák közel harmada, a 15-16 éveseknek körülbelül hetven százaléka a humán időskori demenciának megfeleltethető kognitív zavarokat mutat: eltéved, nem ismeri fel a családtagokat, ismétlődő viselkedéseket végez, meredten bámul egy pontra, apatikusabb vagy ingerlékenyebb lesz, felborul az alvás-ébrenlét ciklusa, szobatisztasággal kapcsolatos problémák, memóriazavarok jelentkeznek nála. Nem csak azért érdemes ezzel foglalkozni, mert jó, ha ezeket a jelenségeket elkerülhetjük a kutyáknál, hanem azért is, mert – a sok hasonlóság miatt – a humán öregedés hátterét is jobban megismerhetjük. Európa elöregedése komoly probléma, és az állatmodelleknek fontos szerepe van abban, hogy megtudjuk, mitől sikeres és egészséges az öregedése az egyik embernek, a másiknak pedig mitől nem.

Mennyiben újító ez a projekt a korábbiakhoz képest?
Családi kutyák öregedését viselkedési szinten csak elvétve vizsgálták, de akkor sem a szociális képességeikre fókuszáltak, pedig pont ezek miatt szeretjük leginkább a kutyákat. Olyan sokoldalú, komplex megközelítésre, amit mi tervezünk, még egyáltalán nem volt példa.

Milyen összefüggés mutatható ki a négylábúak és gazdáik életmódja között? A kutyák kognitív fejlődése és leépülése mennyiben hasonlítható össze az ember ugyanezen biológiai-neurológiai folyamataival?
Pont ehhez hasonló kérdéseket szeretnénk vizsgálni. Egyelőre csak találgatni tudunk. Az eléggé közismert, hogy a fizikai aktivitás és az alacsony kalóriabevitel a hanyatlás ellen dolgozik, ez nyilván így van a kutyáknál is, és aki sokat mozog, keveset eszik, az nagy eséllyel a kutyáját is így tartja.

Milyen különbség figyelhető meg az egyes kutyafajták öregedési folyamatai között?
A 70-80 kg-os kutyák, például egy dog várható élettartama csak 7 év, a 10-20 kg-osaké viszont 13 év is lehet. Nem tudjuk, hogy a nagytermetű kutyák gyorsabban öregednek-e vagy pedig még a kognitív hanyatlás megjelenése előtt elviszi őket valamilyen egészségügyi probléma. A különbség mindenesetre drámai, és lehetővé teszi, hogy könnyebben nyomozzunk örökletes tényezők után.

A Családi Kutya Program korábbi kutatási eredményei illetve módszerei miben tudják majd segíteni ezt az új projektet?
A húsz év alatt, amióta a kutyák és emberek kapcsolatát kutatjuk, nagyon sok tesztet dolgozott ki a csoport, ezek egy részét most is használni fogjuk, ezek mellett pedig számítunk az eddig kialakult kooperációkra is.

Milyen feladatok várnak a közeljövőben az ELTE-s kutatócsoportra?
Most azt az idős kutyás csapatot alakítjuk ki, akikkel a következő években együtt dolgozhatunk: várjuk a gazdák jelentkezését. Ezt követően összeállítjuk azokat a teszteket, amikkel rendszeresen, illetve alkalmanként mérnénk őket. Kiválasztjuk azokat a géneket, amikre fókuszálunk majd az első években. Elkezdtük idős kutyák felkészítését az agyi aktivitás vizsgálatára is: keressük a kapcsolatot állatorvosi rendelőkkel, akik szívesen együttműködnének velük a projektben.

Kikkel működnek együtt a projekt során?
Az öt éves programban nagyon sok kollaborációs partnerünk lesz. A gazdákból igyekszünk összetartó csapatot építeni Illés Anita kiképző segítségével, mert azt szeretnénk, hogy 4-5 éven át is szívesen járjanak hozzánk. Miklósi Ádám tanszékvezető a kezdetektől mindenben támogatja a projektet. Az MR kutatásokat a Rudas Gábor által irányított SE MRKK laboratóriumában, az MTA TTK-ban és a VetScan Kisállat Diagnosztika laborban végezzük, Andics Attila kollégámmal együtt. Az fMRI vizsgálatokban részvevő kutyák kiképzését Gácsi Márta, az MTA-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport tudományos főmunkatársa, a Top Mancs Kutyaiskola vezetője és a Kutyával az Emberért Alapítvány kiképzésvezetője irányítja. Az EEG vizsgálatok az MTA TTK-ban zajlanak Topál József és Kis Anna vezetésével. Több mint egy évtizedes múltra tekint vissza a kutatócsoport tagjainak együttműködése a Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézetével, itt a genetikai és epigenetikai vizsgálatokat végezzük el Rónai Zsolt közreműködésével. Az ELTE Genetika Tanszék is közreműködik vizsgálatainkban, Egyed Balázs vezetésével. Az állatorvosokkal való kapcsolattartásban, adatgyűjtésben jelentős szerepe van a Budafoki Állatgyógyászati Központ és a SZIE ÁOK Anatómiai és Szövettani Tanszék munkatársainak, az automatikus adatfeldolgozásban pedig az ELTE Biológiai Fizika Tanszékével dolgozunk együtt.