Önkéntesen egy környezettudatos egyetemért
Mikor került kapcsolatba a környezettudatos életvitellel?
A környezetvédelem mindig is érdekelt, egy időben komolyan gondolkoztam azon, hogy ezzel kapcsolatos pályát válasszak. Aztán végül az ELTE BTK-ra nyertem felvételt magyar, majd magyar mint idegen nyelv szakra. Környezetvédelemmel civilként tudok foglalkozni, de mivel mindig is gyakorlatias voltam, ez a két teljesen különböző irány nagyon jól kiegészíti egymást. Egyetemi éveim alatt hallgattam órákat a Humánökológia programban is, így az egyetemen sem veszítettem el a kapcsolatot ezzel a témával.
Mikor vagy mi volt az a pont, amikortól azt érezte, Önnek is tennie kell valamit ezért az ügyért itt az Egyetemen?
Az ELTE-n először kollégiumi nevelőként szerveztem az ELTE Vezér úti Kollégiumában a szelektív gyűjtést, majd annak kiegészítéseként a komposztálást. 2008-ban volt egy nagyobb fordulat, amikor is több hallgatói szervezet fogott össze az ELTE szelektív gyűjtésének megvalósítása érdekében. Ez a kezdeményezés, illetve a Fővárosi Önkormányzat Környezetvédelmi Alapjának nyertes pályázata és az ELTE elvi és pénzügyi támogatása segítette a program kezdését. Azóta nagyon sok tapasztalat gyűlt össze a témában, s további civil pályázatokat is sikerült írni a rendszer fejlesztésére, valamint a törvényi háttér is megváltozott, ami segíti, de egyben jóval bonyolultabbá is teszi a helyzetet. Az önkéntes csoportok és a program vezetését lelkes és nagyon kitartó koordinátorokkal, sok segítséggel tudjuk megvalósítani, bár tény, jelenleg olyan mértékű átalakulásban vagyunk, hogy ez a feladat sokkal megterhelőbb az előző évekhez képest.
Mit jelent a környezettudatos egyetem?
Ha a környezetmenedzsment szempontjából nézzük, akkor az egyetem olyan létesítmény, ahol folyamatos energia-, anyag- és információáramlás van az ott dolgozók és tanulók igényeinek biztosítására. Ebből a szempontból a környezettudatos egyetem az, ahol ezekre a folyamatokra maximálisan figyelünk úgy, hogy minél kisebb legyen az intézmény által okozott környezeti terhelés, minél kisebb legyen az intézményben lévők „ökológiai lábnyoma”.
Miért jött létre az ELTE EKSZ és milyen feladatokat lát el?
A program 2008-ban (ELTE Egyetemisták a Környezettudatos Szemléletért elnevezéssel) azzal a céllal jött létre, hogy megszervezze az ELTE kollégiumaiban és karain a szelektív gyűjtést. Ez a folyamat idén lett teljes, amikor is az ELTE összes intézményi egységében megvalósul az elkülönített hulladékgyűjtés. Közben a nevünk is megváltozott ELTE Együtt a Környezettudatos Szemléletért névre, mivel már nem csak hallgatói résztvevői vannak a programnak, hanem a dolgozók közül is többen csatlakoztak önkéntesként a tevékenységekhez, illetve a megváltozott törvényi feltételek miatt az intézmény dolgozóira hárul a feladatok egy része. Önkéntesként részt vesznek az ELTE hallgatói, Erasmusos cserediákok, az ELTE dolgozói, de fogadunk közösségi szolgálatos diákokat is és minden érdeklődőt, aki önkéntes szerződés keretében vállalja a munkát. A végzett feladatok: szelektív legyűjtések szervezése, végzése, szelektív hulladék mérése, az elszállítás problémamentességének biztosítása. Az alaptevékenységen kívül az EKSZ önkéntesei végeznek irodai környezeti auditot, van Madárbarát Egyetem Program, kézműves műhely, ahol hulladékból alkotunk, és szemléletformáló anyagokat, valamint rendezvényeket is szervezünk.
Mennyire mozgósíthatók az ELTE hallgatói, dolgozói és tanárai?
Véleményem szerint nagyon jól. Annál is inkább mondhatom ezt, hogy az EKSZ tulajdonképpen nem egy-egy akcióra toboroz embereket, hanem hosszú távú önkéntességben gondolkodunk. Tehát aki csatlakozik, annak rendszeres és nem mindig a legfelemelőbb munkában van része, mert valljuk be, a gyűjtőkbe kerülő elkülönített hulladék minősége a kiírások és plakátok ellenére nem mindig a legtökéletesebb. Úgy gondolom, ez az EKSZ legnagyobb eredménye: a hosszú távú önkéntességen alapuló működés. A magam részéről ezt emelném ki, és egyben szeretném megköszönni mindenkinek, aki a hosszú évek során csatlakozott a fenntarthatósági munkacsoportokhoz és figyelmet fordított a hulladék szelektív gyűjtőben való elhelyezésére.
Melyek azok az eredmények, amiket eddig elértek? Mik a tervek a jövőre nézve?
2010-2014 közötti mérések alapján 120 tonna szelektív hulladék gyűlt össze, emellett 34000 liter komposztálókapacitást tudtunk kialakítani, több helyen a fáradt olaj gyűjtését is sikerült megszervezni. Az ELTE-n mintegy 1000 darab szelektív gyűjtő van, az önkéntesek 23000 munkaórát dolgoztak az intézmény környezettudatosabbá tételén. Jövőbeli terveink sokrétűek: egyrészt újraszervezzük az EKSZ szervezeti működését, átláthatóbbá, követhetőbbé szeretnénk tenni, hogy az érdeklődőknek több információval tudjunk szolgálni. Folyamatban van az ELTE összes intézményi egységében a szelektív gyűjtés megújítása, a gyűjtők bővítése, fejlesztése, még hiányzó anyagtípusok gyűjtésének és a mérési rendszernek a kidolgozása. Terveink között szerepel az energia-víz-hulladék témában kampányok, illetve a környezeti audithoz kapcsolódó képzések szervezése. Végül az ELTE EKSZ a HUSUN (egyetemeken működő fenntarthatósági civil szervezetek hálózata) alapító tagjaként aktív részvételt tervez a magyarországi egyetemek elkülönített gyűjtésének fejlesztésében.
Milyen szervezetek támogatnak benneteket és milyen szervezetekkel működtök együtt?
Jelenleg a program a Vezér Hallgatói Egyesület kötelékében működik, pénzügyi fenntartása a Nemzeti Együttműködési Alap és magánadományozók támogatásaiból valósul meg. Sok segítséget kapunk az Egyetem vezetésétől jogi és szervezési kérdésekben egyaránt, illetve a program kezdete óta nagy segítséget jelent az ELTE Egyetemi Kollégium vezetésének segítsége. Civil partnerként a környezetvédő szervezetekkel jó munkakapcsolatot sikerült kialakítani (a teljesség igénye nélkül pl. a Humusz Szövetség, MTVSZ, Komposztfórum Magyarország Egyesület, ZUGKert Egyesület, HUSUN, KÖVET Egyesület). Célunk a hallgatói önkormányzatokkal való kapcsolattartás is, emellett alapító tagjai vagyunk a Nemzeti Ifjúsági Tanácsnak is, amely szintén támogatásáról biztosította a programot. A legnagyobb segítséget jelenleg mégis a még több önkéntes munka és pénzadomány jelentené.
Milyen – akár az egyetem falain kívüli – projektek megvalósítását tervezitek?
Ebben az évben leginkább a belső ügyekre szeretnénk koncentrálni, mert a gyűjtés átszervezése nagyon sok energiát emészt fel és jelenleg nagyon problematikus. Ám minden bizonnyal részt veszünk az Európai Hulladékcsökkentési Héten és a novemberben a hulladékcsökkentés kapcsán megrendezendő konferencián. Az év végén minden bizonnyal nagy visszhangot vált majd ki a párizsi COP21 klímakonferencia, az azzal kapcsolatos szakmai anyagok népszerűsítése is szerepel a programunkban.
