„Mindig hátrányos helyzetből sikerült előnyt kovácsolnom”

2015. május 8-án a Szenátus ünnepi ülésén Bányai Éva, az ELTE PPK Pszichológiai Intézet Affektív Pszichológia Tanszékének professor emeritusa tartja a Pázmány-előadást „Hipnóziskutatás: okkult jelenségtől a tudomány főáramáig 45 év alatt” címmel.

Bányai Éva pszichológus, magyar nyelv és irodalom szakos középiskolai tanár, diplomáját 1966-ban szerezte az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. 1970 óta foglalkozik hipnóziskutatással: a Stanfordi Egyetemen, E. R. Hilgard hipnóziskutató laboratóriumában fejlesztette ki a hagyományos, ellazuláson alapuló és alvásszerű állapotot létrehozó hipnózisindukciótól eltérő, aktivitásfokozással létrejövő aktív-éber (dinamikus) hipnózis eljárást. Fő kutatási területe a hipnózis élettani hátterének, magatartásra és az élményekre gyakorolt hatásának társas nézőpontból történő tanulmányozása. Az utóbbi időben rákbetegek gyógyítására szolgáló új hipnoterápiás módszerek kidolgozásával foglalkozik, és magas kockázatú rákbetegek kiegészítő hipnóziskezelésének hatását vizsgálja.

Az elte.hu-nak adott korábbi interjúban – a honlap eddigi történetének legnépszerűbb anyagában – elmondta: „Mindig hátrányos helyzetből sikerült előnyt kovácsolnom. Egy potenciálisan halálos prognózisú daganatból felépülve – és annak hatására megerősödve – döntöttem el, hogy elindítom a kutatást, mellyel reményeim szerint sokaknak tudok majd segíteni. A vizsgálat azon az osztályon folyik, ahol engem is betegként ápoltak. Ma már úgy megyek oda vissza, hogy tudom: nem volt hiábavaló a szenvedésem. (...) Azért tudtam azt a szörnyű mellékhatásokkal járó kezelést kibírni, mert magamban autoszuggesztív eljárásokkal meg tudtam gátolni, hogy depresszió alakuljon ki. (...) Azóta, hogy visszatértem az életbe, csak rákbetegekkel foglalkozom, megfogadtam ugyanis, ha meggyógyulok, mindent el fogok követni, hogy terápiájukba a lelki támogatást is beépítsük.”

Bányai Éva szakmai pályája kezdetén, 1972–1985 között az élettan és a pszichofiziológia területén oktatott, majd ezt követően kutatási témájára alapuló posztgraduális kurzusokat tartott a hipnózis és a hipnoterápia tárgykörében. Az évek során egyre bővülő oktatási tevékenysége mind több területre kiterjedt (kísérleti pszichológia, módszertan, szakdolgozati és műhelymunka témavezetés, magatartástudomány, tudat, szociál-pszichofiziológia, pszichológus szakmai etika), graduális és posztgraduális szinten is. Nevéhez fűződik a pszichológus képzésben mára minden szakterületen megjelenő, a BA szakdolgozat alapját képező „műhelymunka” mint tanegység kezdeményezése.

1990–2002 között tanszékvezető egyetemi docensként állt az ELTE BTK Kísérleti Pszichológiai Tanszéke, majd a Kísérleti Általános Pszichológiai Tanszék élén. 1991–1993 között az ELTE BTK Pszichológiai Tanszékcsoport tanszékcsoport-vezetője. Az új rendszerű pszichológusképzés egyik kezdeményezője, kidolgozója és átdolgozója. Az ELTE Pszichológiai Doktori Iskola Kísérleti és Differenciálpszichológiai alprogramjának egyik kidolgozója, Kulcsár Zsuzsannával társvezetője. 2001 óta az ELTE Pszichológiai Doktori Iskola Magatartáspszichológiai Programjának kidolgozója és vezetője. 1989-ben a pszichológiai tudomány kandidátusa, 2000-ben a pszichológiatudomány habilitált doktora lett.

A Magyar Pszichiátriai Társaság Hipnózis Szekciójának Alapító titkára, 1988–1991 között elnöke. 1993–1997 között a Magyar Hipnózis Egyesület elnöke, majd örökös tiszteletbeli elnöke. A Magyar Pszichiátriai Társaság Titkára (1984–1989), a Magyar Pszichológiai Társaság elnöke (1996–2000), az MTA Pszichológiai Bizottsága tagja, illetve 1990–1994 között titkára. Az Európai Hipnózis Társaság (European Society of Hypnosis), majd a Nemzetközi Hipnózis Társaság (International Society of Hypnosis) első női elnöke (2000–2004). Az American Society of Clinical Hypnosis tiszteletbeli tagja.  Az Európai Hipnózis Társaság 2014-ben választotta tiszteletbeli tagjává a hipnóziskutatás és alkalmazás terén végzett elévülhetetlen érdemei elismeréseként: ő az első a világon, aki részesült az elismerésben.

„Tudom, Magyarországon sokan azt gondolják, hogy ez valami okkult dolog” – mondta el a hipnózisról az ELTE Online-on. „Egyszerűen a tudományos tények cáfolják. (...) Ma már a tudományban senki nem vonja kétségbe, hogy a hipnózis egy megváltozott, módosult tudatállapot. Biológiai változásokkal jár: megváltozik az élmények szerveződése, a magatartásszervezés, valamint a két ember kapcsolata. Ez egy olyan módosult tudatállapot, ami egy másik ember hatására jön létre. Terápiás célokra is használják, hatékony a fájdalomcsillapítás területén. Komoly fájdalmakat lehet csillapítani erősebben, mint aszpirinnel, sőt, mint morfiummal. Ennek ismerjük a mechanizmusát, ezek mind komoly tudományos tények.”