Óriási kihívások előtt a magyar felsőoktatás

Annak érdekében, hogy az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) megtartsa vezető szerepét, mindenképpen szükség van az intézmény versenyképességének javítására – mondta a Napi Gazdaságnak Scheuer Gyula kancellár. A kancellári rendszer bevezetésével kapcsolatban korai lenne átfogó véleményt alkotni, egyelőre a feladatok körvonalazódnak – tette hozzá.

Az elmúlt másfél hónapban két alkalommal – Egerben és Pécsen – is találkoztak a Magyar Rektori Konferencia tagjai az Emberi Erőforrá¬sok Minisztériumának illetékeseivel, valamint a felsőoktatási intézmények kancellárjaival, hogy megvitassák az új rendszer eddigi tapasztalatait. Ön ott volt ezeken a rendezvényeken?
Nem voltam ott.

De nyilvánvalóan van véleménye. Egyetért például azzal a Napi Gazdaságban nemrégiben is megfogalmazott véleménnyel, amely szerint azon egyetemeket sikerült viszonylag rövid idő alatt konszolidálni, ahol a kancellári posztot a volt gazdasági főigazgató tölti be?
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem esetében nincs szükség semmiféle konszolidációra. Ha a rendszer egészét érintő véleményemre kíváncsi, csak azt mondhatom, hogy korai még bármilyen kritikát megfogalmazni. Nincs két egyforma felsőoktatási intézmény: más problémákkal küszködik a 3500 dolgozót foglalkoztató és 30 ezer hallgatót oktató ELTE, és más gondjai vannak egy kisebb vidéki főiskolának. A kancellári rendszer bevezetésének célja az én értelmezésemben nem csupán a közpénzek átlátható elköltésének megteremtése volt. Személyes küldetésemnek tekintem, hogy az egyetem vezetését segítsem abban, hogy az ELTE egy jobb, hatékonyabban működő, versenyképes egyetem lehessen. A januári kinevezésem óta eltelt időszak arra volt elegendő, hogy az átadás-átvétel lezáruljon. Kollégáimmal elkészítettük az új szervezeti és működési szabályzatot, ebbe a munkába bevontuk a kancellári szervezethez tartozó felső és középvezetőket, hosszas egyeztetéseket folytattunk az egyetem vezetésével és egyéb szervezeteivel, és több száz módosító javaslatot fogadtunk be. Így olyan szabályzatot sikerült kidolgoznunk, amely egyrészt tükrözi az én elképzeléseimet az egyetem működésével kapcsolatban, másrészt elfogadható volt a szenátusa számára is, amely március végén egy tartózkodás mellett egyhangúlag fogadta el ezt a fontos dokumentumot.

Milyen a viszonya Mezey Barna rektor úrral?
Együttműködő és partneri. Gyakorlatilag zökkenőmentesen sikerült kialakítanunk a rektori és a kancellári munkamegosztás kereteit. Hálás lehetek a fogadtatásért: mind a felső, mind a középvezetés nyitottságról tett tanúbizonyságot.

Annak ellenére nevezték ki, hogy nincs tapasztalata a felsőoktatás terén. Ugyanakkor igen sokszínű az önéletrajza: foglalkozott vagyon- és ingatlangazdálkodással, az önkormányzati szektorban is dolgozott, pénzügyi szakemberként pedig már több helyen bizonyított...
Ezek egymásra épülő területek voltak, amelyekből sokat profitáltam, és a tapasztalataimat át tudom ültetni a jelenlegi helyzetbe is. A közszféra logikáját és működésének rendszerét elég pontosan megismertem. Azt pedig kifejezetten előnyösnek tartom, hogy más szemlélettel is át tudom tekinteni az egyetemi folyamatokat, ami hozzájárulhat a hatékonyabb működés kialakításához.

Milyen helyzettel találta szembe magát az ELTE-n?
Az ELTE korábbi gazdasági vezetésének köszönhetően az egyetem jelenlegi likviditási helyzete kiváló, nincsenek kifizetetlen számláink vagy lejárt tartozásaink. Az egyetem működésének sajátosságai egyrészt tevékenységének rendkívül szerteágazó jellegéből, másrészt az erősen decentralizált működéséből adódnak. Az egyetem keretein belül működnek országosan ismert közoktatási intézmények a gyakorlóóvodától, az Apáczai, Radnóti, Trefort középiskolákig. Országosan elismert az egyetem könyvtára, az ott található könyvek értéke egyes becslések szerint elérheti az ELTE teljes ingatlanvagyonának értékét. Ezen kívül füvészkerttel, csillagvizsgálóval, geológiai parkkal, továbbá az egyetem 3500 hallgatóját ellátó kollégiummal és számos egyéb intézménnyel is rendelkezik. Vezetői szempontból azonban a legnagyobb kihívást a kari struktúrán alapuló rendkívül decentralizált szervezet jelenti.

Mire gondol pontosan?
Gazdálkodását tekintve, és talán szervezetszociológiai értelemben is, az ELTE az ország legdecentralizáltabb egyeteme. Költségvetésén belül az egyes karok szinte teljesen önállóan működtek, saját gazdálkodási, üzemeltetési, humánpolitikai, pályázati, tanulmányi területekkel. A helyzetet jól érzékelteti, hogy az intézménynek nincs beszerzési szabályzata, és több mint 400 dolgozó rendelkezik kötelezettségvállalási jogosultsággal. Szinte minden kar eltérő szervezeti struktúrában működött. Megítélésem szerint ez a struktúra nem tette lehetővé a hatékony ingatlangazdálkodást, pályázati tevékenységet és nem segítette elő az egyetem versenyképes működését sem. Úgy gondolom, hogy az új szervezeti és működési szabályzat lehetőséget biztosít egy hatékonyabb működés irányába való elmozdulásra.

Többször említette az egyetem versenyképes működését. Mit ért ezen?
Az én értelmezésemben az egyetem az elérhető forrásokért, a hallgatókért, az oktatókért és kutatókért versenyez. A felsőoktatás számára a források elsősorban a pályázati tevékenységének sikeressége és saját bevételeinek növelése által bővíthető. Ezeken a területeken jelentős tartalékokkal rendelkezünk. Kulcskérdés az egyetem pályázati tevékenységének erősítése. Mivel az ELTE a központi régióban helyezkedik el, az Európai Unió pályázati forrásai tekintetében jelentős hátránnyal indul a vezető vidéki iskolákkal szemben. A debreceni, szegedi, pécsi intézmények mindegyikén zajlik orvosképzés, ami szintén jelentős többletbevételt generál számukra. A magyarországi felsőoktatás óriási kihívások előtt áll, az elkövetkező tíz év meghatározó lesz az ágazat sikeressége szempontjából. Az egyetemek, főiskolák már most is ádáz harcot vívnak a hallgatókért, a folyamatot a kedvezőtlen demográfiai adatok még inkább erősítik. Ráadásul a fiatalok egyre nagyobb hányada gondolkozik azon, hogy külföldön folytassa tanulmányait. Ezt megakadályozandó emelni kell az oktatás és a  szolgáltatások színvonalát, és lehetőség szerint növelni a külföldi hallgatók létszámát az ELTE-n.

Milyen szolgáltatásokra gondol?
Erősíteni kell a közösségteremtő funkciókat: javítanunk kell a sportolási lehetőségeket és az egyetemi infrastruktúra színvonalát. Egyes kollégiumainkban rendkívül rosszak a körülmények. Ebben az évben elkészítjük  azt az Intézményfejlesztési Tervet, amely reményeim szerint néhány éven belül jelentős előrelépést eredményezhet ezeken a területeken. Ebben számítunk a kormányzat támogatására is. Természetesen nem én szeretném kitalálni, hogy mire van még szükségük a hallgatóknak, ezért együtt szeretnék működni a hallgatói szervezetekkel és várom a javaslataikat.

Mi a helyzet az oktatókkal?
Az egyik legfontosabb kulcsterület a fiatal és középkorú oktatók, valamint kutatók megtartása. Kisebb részben az ELTE strukturális sajátosságai miatt, de főleg a jobb gazdasági pozícióban lévő vidéki egyetemek, a Magyar Tudományos Akadémia, nem utolsósorban a vállalkozói szektor elszívó hatása nagyon erős. Szeretném segíteni az egyetem vezetését abban is, hogy növeljük a munkahelymegtartó képességet, és kedvezőbb környezetet tudjunk biztosítani a tanároknak és kutatóknak.

Az imént azt mondta, hogy a demográfiai helyzet okoz nehézségeket a felsőoktatási ágazatban, holott a kormány oktatáspolitikáját is már sok bírálat érte. Nevezetesen, hogy míg 2008-ban 191 milliárd volt a központi támogatás, addig ez az összeg 2013-ra 123 milliárdra zsugorodott.
Nem szeretnék számháborúba bocsátkozni, mert ez nem az én asztalom, de feltételezem, hogy a Felsőoktatásért Felelős  Államtitkárság erősen vitatná ezeket az adatokat. Az ELTE – gyakorlóiskolákkal együtt számított – költségvetése 25-30 milliárd forint körül alakul évek óta, amelyből a képzési támogatás mintegy nyolcmilliárdot tesz ki. 2012-ben több milliárddal csökkent az egyetem állami támogatása. Azóta azonban lassú bővülés tapasztalható. 2013-ról 2014-re a bázishoz képest 400 millió forint volt a többlet, ebben az évben pedig 800 millió. Ha az ágazatot nézzük, elmondható, hogy százmilliárdos nagyságrendben érkeztek a rendszerbe pályázati pénzek, ugyanakkor tény, hogy nem az ELTE volt ennek a folyamatnak a haszonélvezője. Ezen a tendencián változtatnunk kell.

Forrás: Napi Gazdaság

A cikk pdf formátumban itt letölthető.