Publikációs díjat nyert az MTA-ELTE Etológia Kutatócsoport
2015 márciusában, Portlandben rendezték az emberek és a robotok kapcsolatával foglalkozó, „International Conference on Human-Robot Interaction (HRI2015)” tanácskozást. A nemzetközi konferencián díjazták az ELTE Etológiai Tanszék kutatóinak publikációját is.
A „Leading a Person Using Ethologically Inspired Autonomous Robot Behavior“ című értekezés – szerzők Soh Takahashi, Gácsi Márta, Korondi Péter, Hideki Hashimoto és Mihoko Niitsuma –a „Late-Breaking Report Award” díjat szerezte meg. A publikációt az MTA-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport, a BME Mechatronika Optika és Gépészeti Informatika Tanszék (MOGI), valamint japán egyetemek kutatói közösen jegyzik. Az Egyesült Államokban rendezett konferenciát számos világcég – Google, Disney, Honda – támogatta.
Gácsi Márta tudományos munkatárs (ELTE) az elte.hu érdeklődésére elmondta: az MTA-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport a BME MOGI Tanszékével együttműködésben etológiai megközelítést használva fejleszt robotokat. Az Etológiai Kutatócsoport családi kutyák és speciálisan képzett segítőkutyák társas-kommunikációs viselkedéséből kiindulva, mérnökökkel közösen alkotja meg azokat a programokat, amelyek segítő robotok „élőlényszerű” viselkedésének kialakítását eredményezik. Az ELTE Etológia Tanszékén Miklósi Ádám vezetésével különböző nemzetközi együttműködések keretei között már közel tíz éve zajlanak olyan robotikai projektek, amelyek a kutyák szociális viselkedését és kognitív képességeit vizsgáló tanulmányok eredményeit hasznosítják.
A csoport kutatóinak egyik korábbi felvetése alapján figyelik a kutyák spontán „vezetési” képességét: vagyis azt, hogy pontosan milyen viselkedésformákat használva képesek odavezetni gazdájukat egy célhoz. Például a hangjelző kutyák siket gazdájuknak jelzik, hogy valami történt a környezetükben, amiről ők nem tudhatnak (például becsöngettek), majd odavezetik őket az ajtóhoz, méghozzá olyan módon, hogy rendszeresen ellenőrzik, követi-e még őket a gazda. A visszacsatolásnak olyankor van jelentősége, ha több cél is lehetséges: például sírhatna a kisbaba a szomszéd szobában, vagy lejárhatna a mikrohullámú sütő a konyhában. A kutatók első lépésként megfigyelik, hogy egy kutya miként viselkedik ilyen helyzetekben, azaz hogyan irányítja a célhoz az őt követő embert, és hogyan mutatja meg neki a cél pontos helyét. A kutya viselkedését úgy írják le, hogy az egészen más fogalmakat, használó mérnökök és informatikusuk a szükséges viselkedéselemeket beépíthessék a robot programjába.
Kapcsolódó anyagunk:
„A kutya az első biorobot” – Tudósításunk Miklósi Ádám korábbi előadásáról