„Reális tükör”

A 2014–2015-ös tanévben a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) – 2000 és 2010 után – harmadszor végez átfogó intézményakkreditációt az ELTE nyolc karán. A MAB Látogató Bizottsága 2015. március 10. és 12. között találkozott Egyetemünk képviselőivel. Az akkreditációs folyamat legfontosabb lépéseit itt foglaltuk össze.



A Látogató Bizottság elnökével, Bazsa Györggyel, a Bizottság tagjaival – Bodorkós László, Csapó Benő, Cseh Sándor, Kengyel Miklós, Pausits Péter és Rudas Imre – és Hernáth Terézzel, a MAB szakreferensével március 10-én találkozott Egyetemünk rektori és dékáni vezetése. Részt vett a megbeszélésen Szabó Miklós professor emeritus, az Egyetemi Doktori Tanács elnöke, az ELTE korábbi rektora; Karácsony András akkreditációért felelős rektori megbízott és Rikker Emília igazgatási vezető. Az Állam- és Jogtudományi Kar Kari Tanácstermében rendezett találkozón Mezey Barna rektor és Bazsa György tartott rövid prezentációt.

Mezey Barna a 2010 és 2014 közötti fontosabb eredmények között szólt a képzési szerkezet pozitív irányú alakításáról (növekedett a mester- és osztatlan képzésre felvettek aránya), a doktori képzésben játszott meghatározó szerepről, a nemzetközi hallgatói mobilitás növekedéséről is. A tudományterületi sokszínűség mellett hangsúlyozta a kutatási projektekben való kiemelkedő ELTE-s részvételt: jelenleg 24 ELTE–MTA kutatócsoport működik, 2011 óta 9 Lendület-program indult, kutatóink az elmúlt években 161 sikeres OTKA-pályázatot nyertek el, közel 2,5 milliárd Ft értékben. A 2015 és 2019 közötti prioritások között a tehetséggondozás fejlesztése, a nemzetközi kutatási és oktatási együttműködések erősítése mellett a kutatói utánpótlás feltételinek javítása is szerepel, utóbbihoz kapcsolódik a jelentős kutatási projekttel rendelkező oktatók óraterhelésének csökkentése. A hazai pályázati források minél hatékonyabb használata és a közvetlen brüsszeli forrásokra való pályázatok előkészítése is a következő évek feladata lesz. A Minőségfejlesztési Program kialakítása az elkövetkezendő öt év kiemelt projektje: komplex oktatói-kutatói értékelési és ösztönzési rendszer bevezetésével, az OMHV folyamatának tartalmi továbbfejlesztésével és hallgatói szolgáltatások erősítésével.



Bazsa György hangsúlyozta, megtisztelő és felelősségteljes feladat az ELTE-t minősítő Látogató Bizottságban dolgozni. Elmondta, az Eötvös Loránd Tudományegyetem olyan brand, amelynek minőségét a 380 éves múlt mellett a jelenkori eredmények is igazolják. A LB elnöke kiemelte: javaslataikat, tanácsaikat és segítő kritikáikat a további fejlődés érdekében fogalmazzák meg. Az Egyetem közel hétszáz oldalas Önértékelését a Bizottság elnöke átfogó, részletes dokumentumnak nevezte, amely – bár hiányzik néhány terület bővebb kifejtése – alkalmas annak értékelésére, miben és mennyiben felel meg az egyetem az ESG/MAB sztenderdeknek. Az elnök prezentációjában felhívta a figyelmet arra, hogy az ELTE-nek hatékonyan kell fejlesztenie minőségbiztosítási rendszerét, valamint figyelnie kell azokra a hallgatókra, akik különböző okoknál fogva lemorzsolódnak az egyetemről.

A Látogató Bizottság a három ELTE-n töltött nap végén, március 12-én tartotta záró, értékelő megbeszélését az egyetemi vezetés részvételével. A Bizottság elnöke elmondta: ez még természetesen nem az akkreditációs folyamat vége, de előzetesen le lehet vonni a legfontosabb következtetéseket. Kiemelte, előzetes elvárásaik beigazolódtak, az ELTE-t stratégiai gondolkodás jellemzi: a Bizottság jelentésében az egyetem akkreditációját javasolja majd a MAB-nak, kiegészítve egy, két év múlva esedékes minőségügyi monitoringgal. Bazsa elnök úr elmondta, az akkreditációs folyamat olyan reális tükör, amelyben az Egyetem saját erényeit és továbblépési, fejlődési lehetőségeit is láthatja. A fejlesztendő területek között kiemelte a Neptun tanulmányi rendszert, a minőségbiztosítási koncepció kialakítását, valamint szorgalmazta a közös egyetemi publikációs stratégia kialakítását és egy nemzetközi tanácsadó testület létrehozását is. Megerősítette a nyitó találkozón elhangzottakat, miszerint az Egyetem a folyamatosan változó jogszabályi és finanszírozási változások ellenére továbbra is a hazai felsőoktatás meghatározó szereplője. Felidézte, hogy az elmúlt napokban ambiciózus, felkészült és öntudatos hallgatókkal találkoztak – a látogatás kiemelkedő eseményei voltak számára a hallgatói megbeszélések. Pausits Péter, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnökségi tagja a hallgatói önkormányzat, az egyetemi és kari vezetések közötti jó partneri viszonyt méltatta, valamint felhívta a figyelmet egy egységes elektronikus tananyagtár létrehozásának szükségességére is.



Mezey Barna megköszönte a Bizottság munkáját, úgy fogalmazott: a folyamat nem értelmetlen adminisztratív kötelezettség csupán, „jó érzés szembenézni az önértékelési anyaggal és szembesülni az Egyetemre váró feladatokkal.” Elmondta: az egyetem rengeteget profitált az önértékelési anyag összeállításából és a külső szakértők hozzászólásaiból és tanácsaiból, akik szükségképpen más nézőpontból látják a folyamatokat és javasolnak megoldásokat. A rektor hangsúlyozta: a leglényegesebb kérdésekről volt szó az elmúlt három napban, a formálódó válaszok pedig tovább erősíthetik az egyetem hazai és nemzetközi pozícióját is.