Vellai Tibor az ELTE Innovatív Kutatója

2015. február 26-án kilencedszer tartott Innovációs Napot az Egyetem, melyen jelentős szakpolitikusok tartottak előadást, és kihirdették a hallgatói kisfilm-pályázat eredményét is. Az ELTE Innovatív Kutatójának Vellai Tibort, a Genetikai Tanszék tanszékvezető egyetemi tanárát választották.

A Gömbaula közönségét az Egyetem nevében Frei Zsolt köszöntötte. A tudományos, kutatás-szervezési és innovációs ügyekért felelős rektorhelyettes hangsúlyozta: kiemelkedő, hogy az elsősorban alapkutatásokkal foglalkozó Eötvös Loránd Tudományegyetemen évente találkoznak az innovációs szféra képviselői. A nemzetközi rangsorok egyik legfontosabb mérőszáma a tudományos kutatás minősége, Frei rektorhelyettes ennek kapcsán reményét fejezte ki, hogy a jövőben például az oktatók és hallgatók óraterhelésének csökkentésével az elmélyült kutatási munkára, közös projektekre is több idő jut.

Magyarország termelési központból innovációs központtá szeretne válni – jelentette ki Palkovics László. A felsőoktatásért felelős államtitkár elmondta, hogy az elmúlt években – elsősorban a nemzetközi nagyvállalatoknak köszönhetően – növekedtek az innovációs ráfordítások. Az egyetemi K+F+I költségek azonban annak ellenére stagnálnak, hogy a hazai kutatásfejlesztési és innovációs szféra egyik legfontosabb ágazata a felsőoktatás. Hangsúlyozta, az egyetemi szereplők elsősorban a termékfejlesztés korai szakaszában vagy speciális területeken tudnak belépni az innovációs folyamatba. A 2014 decemberében megjelent „Fokozatváltás a felsőoktatásban” című koncepció hangsúlyos eleme, hogy a felsőoktatási intézmények struktúrája alkalmas legyen a kutatásfejlesztési források minél hatékonyabb befogadására.

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal) fő célja, hogy egyensúlyt teremtsen a hazai kutatás, fejlesztés és innováció között – mondta el Pálinkás József, a Hivatal elnöke. Kiemelte, kiszámítható és átlátható finanszírozásra, hosszú távú stratégiára és kölcsönös bizalomra van szükség ahhoz, hogy Magyarországon minél hatékonyabban osszák el a rendelkezésre álló forrásokat: a Hivatal mellett működő Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alap idei kiadási összege több mint 70 milliárd forint. Pálinkás József az új struktúra sikerének meghatározójaként említette az egyetemekről, az akadémiai- és vállalati kutatóintézetektől érkező intellektuális inputot is.

A vállalkozások innovációs tevékenységét meghatározó szempontokról Duda Ernő tartott előadást. A Magyar Biotechnológiai Szövetség elnöke, számos innovációs projekt gazdája hangsúlyozta: a vállalkozásoknak nem feltétlenül állami forrásokra van szüksége, hanem olyan kiszámítható környezet kialakítására, amelyben kevés adminisztrációs akadályba ütköznek, és folyamatosan adott a növekedés lehetősége. A terület jelentős katalizátoraiként említette a tíz évvel ezelőtt megszületett innovációs törvényt, vagy a vállalkozásoknak adható ún. PhD-adókedvezményt. Felhívta a figyelmet a külföldön dolgozó magyarok hazahívását támogató programok, adószabályok elfogadásának fontosságára is.

Karsai Tamás, a gazdaságfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkár a 2014 és 2020 között, a GINOP-ban (Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program) elérhető támogatási formákat ismertette, köztük a Horizon2020-t és a hazai finanszírozású KTIA-pályázatokat. Kalocsai Kornél, a Nemzetgazdasági Minisztérium főosztályvezetője a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) várható pályázati kiírásait és prioritásait mutatta be. Az első szekciót – amelyet Antos László, a Magyar Innovációs Szövetség ügyvezető igazgatója vezetett – Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára zárta, aki többek között a gyakorlatorientált szakmai képzés fontosságáról és a kockázati tőkerendszer újragondolásáról beszélt.

Csuzdi Szonja, az NKFI Hivatal főosztályvezetője a Horizon2020 program lehetőségeiről szólva elmondta, hogy nagyon erős a verseny, átlagosan 14%-os sikerrátával számolhatnak a pályázók. A hazai érdeklődőknek a hagyományos, kollaboratív projektek helyett a konzorciumok (ún. Fast track to innovation programok), partnerségi megállapodások és innovációs akciók felé való elmozdulást hangsúlyozta. Bokodi Szabolcs, a Tempus Közalapítvány felsőoktatási csoportvezetője az Erasmus+ programban rejlő innovációs lehetőségekről beszélt, kiemelve a Közalapítványhoz benyújtható stratégiai partnerségi pályázatokat, valamint az Európai Bizottság által koordinált tudásszövetségi, Latin-Amerikát, Ázsiát és Afrikát érintő nemzetközi együttműködéseket.

A szekcióelőadásokat követően Antoni Györgyi, az ELTE Pályázati és Innovációs Központjának igazgatója és Borza Teréz szobrászművész, a díj tervezője adta át az ELTE Innovatív Kutatója Díjat: az idei év díjazottja Vellai Tibor egyetemi tanár, a Genetikai Tanszék vezetője lett. A díjat az Eötvös Loránd Tudományegyetem 2009-ben alapította a kiemelkedő kutatói teljesítmény elismerésére. Vellai professzor köszönetét fejezte ki a PIK munkájáért, majd rövid előadásban mutatta be az öregedési folyamatokhoz és az autofágiához (sejtes önemésztés) kapcsolódó kutatásait. A friss szabadalom többek között az Alzheimer-kór megértésében segítheti a társadalmat, a szabadalom piaci értékesítése az ELTE és ipari partnereinek együttműködésében valósul meg.

A Pályázati és Innovációs Központ az Infopark Alapítvánnyal közösen Film Up! címmel kisfilmkészítő pályázatot hirdetett az Egyetem PhD, MA és MSc-hallgatóinak, a legjobbakat az Innovációs Napon díjazták. (Az összes kisfilm itt elérhető.) A díjazottakat Klinghammer István professor emeritus, Egyetemünk korábbi rektora, az Alapítvány kuratóriumának társelnöke méltatta. A pályázatokat ötfős bizottság bírálta. Az első helyen Mihályi Dávid Krisztián (Környezettudományi Doktori Iskola) A zebráktól a napelemekig című projektje végzett, a doktorandusz hallgató 250 ezer forintos támogatásban részesült. Az ezüstérmes Újszászi Bogár László Üzleti retorika című kisfilmje lett, a Nyelvtudományi Doktori Iskola hallgatója a 150 ezer forintos díjazás mellett az Evopro csoport által felajánlott 75 ezer forintos konferenciatámogatással is gazdagodott. A  harmadik helyezett Pálfy Gyula vegyész doktorandusz hallgató (MTA-ELTE Fehérjemodellező Kutatócsoport) és Hegedüs Kristóf MSc-hallgató színváltó festékekkel foglalkozó kisfilmje lett, munkájukat 100 ezer forinttal támogatta az Infopark Alapítvány. A sikerre való tekintettel a pályázatot jövőre is kiírják.