Kiváló ELTE-s kutatók – III. rész
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tudományos Tanácsának állásfoglalását követve az Egyetem rendszeresen tájékoztatni kívánja a közvéleményt az ELTE-n elért kiváló kutatási teljesítményekről. Az Egyetem sokszínű kutatási profiljának és tudományos teljesítményének mérésére sokféle adat használható fel, ezek a tudományterületek és tudományos közösségek eltérő publikációs szokásai miatt más és más szempontból mutatják a teljesítményt, a hatást és a szakmai kiválóságot, és eltérő sorrendeket eredményezhetnek. Ezért az ELTE többfajta szempontrendszer szerint készít ilyen kiválósági listát, átfogva az egyetemi kutatások lehető legszélesebb spektrumát. Az első kiválósági listát 2014 áprilisában tette közzé az Egyetem, a legtöbb független hivatkozással rendelkező főállású és professzor emeritus oktató-kutatók eredményeit kiemelve. A listák az adott szempontból legeredményesebb ötven oktatói vagy kutatói munkakörben foglalkoztatott ELTE-s tudóst sorolják fel, a professor emeritusok listájára holtversenyes eredmények miatt 53-an kerültek fel.
„A tudomány területén elterjedt mérőszámok – így az impaktfaktor és a hivatkozottság – sok esetben a természettudományoknak „kedveznek”. A Tudományos Tanács úgy döntött, hogy a második kiválósági lista alapjául a monográfiák számát fogadjuk el: az összefoglaló művek elsősorban a bölcsészettudományokra és a társadalomtudományokra jellemzőek” – mondta el Perczel András egyetemi tanár, a Tudományos Tanács elnöke. A következő kiválósági lista az ún. Hirsch-index alapján készül.
A most megjelenő listán a legtöbb monográfiát jegyző néprajztudósok között találjuk Voigt Vilmos (BTK, Folklore Tanszék) és Kósa László (BTK, Művelődéstörténeti Tanszék) professzorokat. A legtöbb összefoglaló munkát a művészettörténészek közül Prokopp Mária jegyzi, az első tízben szerepel Keserü Katalin és Ruzsa György (BTK Művészettörténeti Intézet) is. A történelemtudományok körében R. Várkonyi Ágnes (BTK, Középkori és Kora Újkori Magyar Történeti Tanszék) készítette a legtöbb összefoglaló munkát. A legeredményesebb filozófusok Almási Miklós (BTK, Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet) és Kelemen János (BTK, Filozófiai Intézet), mindkét professzor közel húsz monográfiát jegyez. A jogtudósok listáját Ficzere Lajos (ÁJK, Közigazgatási Jogi Tanszék) vezeti, Samu Mihály (ÁJK, Állam- és Jogelméleti Tanszék) és Vékás Lajos (ÁJK Polgári Jogi Tanszék) professzorok tizenhét monográfiát adtak közre. Az irodalomtudósok körében Szegedy-Maszák Mihály (BTK Összehasonlító Irodalom- és Kultúratudományi Tanszék) áll az élen.
A Társadalomtudományi Karról a legtöbb monográfiát Ferge Zsuzsa, a Természettudományi Karról Csányi Vilmos, a Pedagógiai és Pszichológiai Karról Bábosik István és Hunyady György, a Tanító- és Óvóképző Karról Hunyady Györgyné professor emeritusok jegyzik.
A Bölcsészettudományi Karról huszonnyolc, az Állam- és Jogtudományi Karról tizennégy, a Társadalomtudományi Karról négy, a Pedagógiai és Pszichológiai Karról három, a Természettudományi Karról és a Tanító- és Óvóképző Karról két professor emeritus szerepel a listán.
A lista itt érhető el.
A Tudományos Tanács karok által delegált tagjai néhány sorban méltattak egy-egy általuk kiválasztott professzort. A méltatások itt olvashatók.
A jelenlegi listát a Stratégiai Titkárság és az Egyetemi Könyvtár munkatársai készítették, a Magyar Tudományos Művek Tárának (MTMT) 2014. november 26-i állapotát rögzítve. Észrevételeiket örömmel várják a Stratégiai Titkárság munkatársai ezen az e-mailcímen.