Felvételi adatok országos összehasonlításban
A leendő pedagógusok és jogászok közel harminc százaléka ELTE-s lesz. A bölcsészet- és természettudományi, valamint gyógypedagógiai képzések legmagasabb ponthatárait intézményünk várta el, de magas volt a bejutási küszöb a társadalomtudományi szakokon is. Az országos statisztikákból válogattunk.
A 2014-es felvételi adatok szerint összesen 73 973-an jutottak be valamelyik egyetemre vagy főiskolára – a legtöbb gólya (8495 fő) Egyetemünkön kezd szeptemberben. A Debreceni Egyetemre 6290, a Szegedi Tudományegyetemre 6076 jelentkezőt vettek fel. Az ország legjobb kara, az ELTE BTK fogadja a legtöbb, 2303 elsőévest, köztük 281 tanár szakos hallgatót. A Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Karára 2013, a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Karára 1803 hallgatót várnak.
A felvett hallgatók száma alapján a gazdálkodási és menedzsment, a jogász és a gépészmérnöki szakokra került be a legtöbb felvételiző. Országosan 2176 fő kezd jogász szakon, közel harminc százalékuk (összesen 649 fő) az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. Osztatlan tanári szakra 1578-an nyertek felvételt: az ELTE 486 leendő pedagógust vár, a 2014-es évfolyam harminc százaléka lesz Egyetemünk hallgatója. Az óvodapedagógus képzés is bekerült az országos top10-be: az 1655 gólya közül 208-an (több mint tíz százalék) kezdenek a Tanító- és Óvóképző Karon.
Tizenhat szakon már korábban központi ponthatárt húztak: összesen öt ELTE-s képzés volt érintett ebben a körben: alkalmazott közgazdaságtan szakon, valamint nemzetközi tanulmányok szakon 465, jogász szakon 464, kommunikáció és médiatudomány szakon 455, andragógia szakon 430 pontot kellett elérni a sikeres felvételihez.
A tíz legnépszerűbb – nem központi ponthatárral induló – alapszak között négy képzést kínál Egyetemünk: a legmagasabb ponthatárokat ezekben az esetekben mindenhol az ELTE-n húzták. A pszichológia szakon 439, a programtervező informatikus szakon 311, az óvodapedagógus szakon 304, a tanító szakon 298 pontot kellett elérni a bejutáshoz.
A természettudományi alapképzések ponthatáraiból az is kiderül: biológia (370 pont), kémia (366 pont), földtudomány (354 pont), földrajz (335 pont) és környezettan (310 pont) szakokon Egyetemünk Természettudományi Karához kellett a legtöbb pont. A matematika és fizika szakokon – a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet követően – a második legmagasabb volt a ponthatár 338, valamint 336 ponttal. A legnépszerűbb bölcsészettudományi képzések túlnyomó többségében is Egyetemünket választották a legjobb hallgatók. Országosan a legmagasabb volt a ponthatár például a szlavisztika – orosz (414 pont), a keleti nyelvek és kultúrák – japán (402 pont), az anglisztika és szabad bölcsészet (397 pont), a germanisztika (391 pont), a romanisztika – francia (370 pont), a történelem (340 pont) és a magyar (306 pont) szakokon. A társadalomtudományi képzéseket tekintve a társadalmi tanulmányok (364 pont), a szociális munka (304 pont) és az informatikus könyvtáros (300 pont) szakokon az ELTE-n húzták meg a legmagasabban a ponthatárt, a politológia (400 pont) és a szociológia (365 pont) szakokon a második legmagasabb volt a bejutási küszöb. A gyógypedagógiai képzésre jelentkező legjobb felvételizők is az ELTE-t választották: a Bárczi képzésének 391-es ponthatára az ország legjobb eredménye.
Forrás: Eduline / ELTE Oktatási Igazgatóság / Felvi.hu