Franciaországi díjat kapott az IK kutatócsoportja
2014.06.30.
Az Informatikai Kar robotot, beszélőtáblát és okos szemüveget összekapcsoló innovatív, „AAC Telepresence” nevű megoldását a közelmúltban a legjobb kommunikációs alkalmazásnak választotta az Association des Paralysés de France. A fejlesztés a halmozottan fogyatékos emberek, az autisták és az idős, mozgásképtelen betegek életét teheti könnyebbé. A franciaországi sikerről Lőrincz Andrással, a Programozáselméleti és Szoftvertechnológiai Tanszék tudományos főmunkatársával, a kutatócsoport vezetőjével beszélgettünk.
Mitől különleges az „AAC Telepresence” megoldás?
Az „AAC” betűszóval a kiegészítő, alternatív megoldásokra utalunk. A kutatócsoportban olyan alkalmazásokat fejlesztünk, amelyek a valamilyen oknál fogva nem kommunikálókat vagy nem jól kommunikálókat segítik, elsősorban a halmozottan fogyatékos emberekre, az autistákra és az idős, mozgásképtelen betegekre gondolunk. A technológiai fejlődésnek köszönhetően a számukra elérhető kommunikációs lehetőségek egyre elterjedtebbé válnak. A „telepresence” azt jelenti, hogy az is részt vehet az interakcióban, aki fizikailag nincs az adott helyen. Nagyon fontos, hogy ilyenkor a partner arckifejezését is lássuk, folyamatos legyen a szemkontaktus. Az új fejlesztés kialakításakor ezek a szempontok alapvetőek voltak számunkra. Az Association des Paralysés de France egy csaknem ötszáz tagból álló, mozgáskorlátozott és gyakran beszédképtelen embereket ellátó intézményrendszerből, egy kapcsolódó kutatóintézetből és egy elektronikai eszközöket fejlesztő főiskolából áll. Az általuk hirdetett versenyre a fogyatékkal élők és kommunikációs nehézségekkel küzdők életét megkönnyítő új infokommunikációs megoldásokkal lehetett nevezni. A versenyt hatodik alkalommal írták ki, először pályáztunk, fontos, hogy pozitív visszajelzést kaptunk.
Milyen rendszerről van szó pontosan?
Hasonló fejlesztésünk már volt korábban, csak nem volt ennyire okos, de akkor is egy robotot, az ún. beszélőtáblát – az eszköz segítségével képekkel kommunikálhatnak a beszédképtelen emberek – és az okos szemüveget összekapcsoló innovatív megoldásról volt szó. A régebbi eszköztárunk túl bonyolult volt, a szemüveghez tartozott egy fejpánt, laptopra volt szükség, wifi-kapcsolatra: a rendszer kevésbé volt felhasználóbarát. Az okostelefonok megjelenésével azonban minden sokkal egyszerűbb lett. Az intelligens szemüvegre alkalmazható a már korábban kifejlesztett, a fejmozgást követő szoftver, a szemüveg használója fejének mozgatásával tudja használni a képernyőt. Az a pláne, hogy egy eszközben benne van a mozgásdetektor és a képernyő is. Az okostelefont rátettük egy apró, körülbelül 10x10 centiméteres lapra, amely kicsi kerekeken mozog: ez a robot az ún. wheelphone. A kutatócsoport négy PhD-hallgatója a már meglévő hardvereket (az okos szemüveget, a wheelphone-t és az okostelefont) kapcsolta össze új szoftveres úton. A beszédképtelen emberek gyakran csak képek segítségével tudnak kommunikálni, ehhez használják az előbb említett beszélőtáblát. A tábla képeit, az ezekből összeálló mondatszekvenciákat a felhőben tároltuk, így sokkal gyorsabb és egyszerűbb lett a kiválasztás. Az okostelefon így egyszerre lesz a használó mikrofonja – amely „fordítja” a kiválasztott képet – és kamerája is, hiszen láthatja partnerét, reagálhat mondataira. A hasonló kutatások a mai infokommunikáció és kiberfizika, azaz az ember és a gép közötti kapcsolatot vizsgáló tudomány homlokterében vannak.
Hogyan választották ki a piacon elérhető eszközök közül az Epson termékét?
Az általunk használt okos szemüveghez az EIT ICT Labs konzorciumi kapcsolatainak köszönhetően jutottunk. Az eszközök nagyon gyorsan fejlődnek, a díjazott megoldásban még szükség volt egy plusz, tépőzárral rögzített pici egységre a tökéletes működéshez, a következő, ezt tartalmazó prototípust azonban már a piacra kerülés előtt megkaphatjuk tesztelésre, kutatási célokra. Az elemzők azt várják, hogy a hasonló intelligens szemüvegek négy-öt éven belül legalább olyan népszerűek lesznek, mint a mostani okostelefonok, így ez abszolút friss kutatási témát és szoftveresen megoldandó feladatokat jelent számunkra. Az EIT ICT Labs keretében zajló kutatásaink kiterjedtek: oktatójátékok fejlesztésével és a humán-számítógép együttműködéssel is foglalkozunk, ebben a projektben svédországi és londoni partnereinkkel közösen.
Kik dolgoztak a díjnyertes fejlesztésen?
Németh András MSc, Sárkány András, Verő Anita és Vörös Gyula PhD-hallgatók készítették a kisfilmet. A kutatócsoportban a hallgatókon kívül nagyon tehetséges alap- és mesterszakos informatikusok és a gyakorlatból érkező profi szoftverfejlesztők vesznek részt. Ez a felépítés illeszkedik az EIT ICT Labs koncepciójához, amelynek ez a lényege – legyen egy ötleted, és hozd fel olyan profi szintre, hogy abból igazi alkalmazás válhasson, együttműködésben valamilyen vállalkozással. A mi esetünkben az EIT ICT Labs lehetőséget ad arra, hogy a Philips-szel, a Siemens-szel, a német mesterséges intelligenciával foglalkozó kutatóintézettel, azaz a DFKI-val (Das Deutsche Forschungszentrum für Künstliche Intelligenz GmbH) és autógyártókkal dolgozhassunk közösen. A szoftveres részt könnyebben megoldjuk, de a terveink között szerepel egy start-up beindítása is, ami több nehézségbe ütközik, de az Egyetemről nagyon sok segítséget kapunk.
A fejlesztést bemutató kisfilm itt látható.
Az „AAC” betűszóval a kiegészítő, alternatív megoldásokra utalunk. A kutatócsoportban olyan alkalmazásokat fejlesztünk, amelyek a valamilyen oknál fogva nem kommunikálókat vagy nem jól kommunikálókat segítik, elsősorban a halmozottan fogyatékos emberekre, az autistákra és az idős, mozgásképtelen betegekre gondolunk. A technológiai fejlődésnek köszönhetően a számukra elérhető kommunikációs lehetőségek egyre elterjedtebbé válnak. A „telepresence” azt jelenti, hogy az is részt vehet az interakcióban, aki fizikailag nincs az adott helyen. Nagyon fontos, hogy ilyenkor a partner arckifejezését is lássuk, folyamatos legyen a szemkontaktus. Az új fejlesztés kialakításakor ezek a szempontok alapvetőek voltak számunkra. Az Association des Paralysés de France egy csaknem ötszáz tagból álló, mozgáskorlátozott és gyakran beszédképtelen embereket ellátó intézményrendszerből, egy kapcsolódó kutatóintézetből és egy elektronikai eszközöket fejlesztő főiskolából áll. Az általuk hirdetett versenyre a fogyatékkal élők és kommunikációs nehézségekkel küzdők életét megkönnyítő új infokommunikációs megoldásokkal lehetett nevezni. A versenyt hatodik alkalommal írták ki, először pályáztunk, fontos, hogy pozitív visszajelzést kaptunk.
Milyen rendszerről van szó pontosan?
Hasonló fejlesztésünk már volt korábban, csak nem volt ennyire okos, de akkor is egy robotot, az ún. beszélőtáblát – az eszköz segítségével képekkel kommunikálhatnak a beszédképtelen emberek – és az okos szemüveget összekapcsoló innovatív megoldásról volt szó. A régebbi eszköztárunk túl bonyolult volt, a szemüveghez tartozott egy fejpánt, laptopra volt szükség, wifi-kapcsolatra: a rendszer kevésbé volt felhasználóbarát. Az okostelefonok megjelenésével azonban minden sokkal egyszerűbb lett. Az intelligens szemüvegre alkalmazható a már korábban kifejlesztett, a fejmozgást követő szoftver, a szemüveg használója fejének mozgatásával tudja használni a képernyőt. Az a pláne, hogy egy eszközben benne van a mozgásdetektor és a képernyő is. Az okostelefont rátettük egy apró, körülbelül 10x10 centiméteres lapra, amely kicsi kerekeken mozog: ez a robot az ún. wheelphone. A kutatócsoport négy PhD-hallgatója a már meglévő hardvereket (az okos szemüveget, a wheelphone-t és az okostelefont) kapcsolta össze új szoftveres úton. A beszédképtelen emberek gyakran csak képek segítségével tudnak kommunikálni, ehhez használják az előbb említett beszélőtáblát. A tábla képeit, az ezekből összeálló mondatszekvenciákat a felhőben tároltuk, így sokkal gyorsabb és egyszerűbb lett a kiválasztás. Az okostelefon így egyszerre lesz a használó mikrofonja – amely „fordítja” a kiválasztott képet – és kamerája is, hiszen láthatja partnerét, reagálhat mondataira. A hasonló kutatások a mai infokommunikáció és kiberfizika, azaz az ember és a gép közötti kapcsolatot vizsgáló tudomány homlokterében vannak.
Hogyan választották ki a piacon elérhető eszközök közül az Epson termékét?
Az általunk használt okos szemüveghez az EIT ICT Labs konzorciumi kapcsolatainak köszönhetően jutottunk. Az eszközök nagyon gyorsan fejlődnek, a díjazott megoldásban még szükség volt egy plusz, tépőzárral rögzített pici egységre a tökéletes működéshez, a következő, ezt tartalmazó prototípust azonban már a piacra kerülés előtt megkaphatjuk tesztelésre, kutatási célokra. Az elemzők azt várják, hogy a hasonló intelligens szemüvegek négy-öt éven belül legalább olyan népszerűek lesznek, mint a mostani okostelefonok, így ez abszolút friss kutatási témát és szoftveresen megoldandó feladatokat jelent számunkra. Az EIT ICT Labs keretében zajló kutatásaink kiterjedtek: oktatójátékok fejlesztésével és a humán-számítógép együttműködéssel is foglalkozunk, ebben a projektben svédországi és londoni partnereinkkel közösen.
Kik dolgoztak a díjnyertes fejlesztésen?
Németh András MSc, Sárkány András, Verő Anita és Vörös Gyula PhD-hallgatók készítették a kisfilmet. A kutatócsoportban a hallgatókon kívül nagyon tehetséges alap- és mesterszakos informatikusok és a gyakorlatból érkező profi szoftverfejlesztők vesznek részt. Ez a felépítés illeszkedik az EIT ICT Labs koncepciójához, amelynek ez a lényege – legyen egy ötleted, és hozd fel olyan profi szintre, hogy abból igazi alkalmazás válhasson, együttműködésben valamilyen vállalkozással. A mi esetünkben az EIT ICT Labs lehetőséget ad arra, hogy a Philips-szel, a Siemens-szel, a német mesterséges intelligenciával foglalkozó kutatóintézettel, azaz a DFKI-val (Das Deutsche Forschungszentrum für Künstliche Intelligenz GmbH) és autógyártókkal dolgozhassunk közösen. A szoftveres részt könnyebben megoldjuk, de a terveink között szerepel egy start-up beindítása is, ami több nehézségbe ütközik, de az Egyetemről nagyon sok segítséget kapunk.
A fejlesztést bemutató kisfilm itt látható.