A Tavaszi Szél ELTE-s győztesei

A Doktoranduszok Országos Szövetsége (DOSz) 2014. március 21–23. között 17. alkalommal rendezte meg az elsősorban doktoranduszok és doktorjelöltek számára meghirdetett Tavaszi Szél Konferenciát. A rendezvény célja, hogy az ifjú kutatók bemutassák munkájukat a tudományos élet szereplői előtt, a legjobbak pedig a Magyar Tudományos Akadémián is bemutatkozhatnak. A konferencia fővédnöke Pálinkás József, az MTA elnöke volt. 19 szekcióban közel 700 előadás hangzott el, a konferencián összesen 63 ELTE-s PhD-hallgató vett részt. Négy szekcióban Egyetemünk PhD-hallgatói kerültek a szekciógyőztesek közé.

Az Állam- és Jogtudományi Szekcióban Buzás Péter (ÁJK) „Európai konszenzus a bioetikában? Az Oviedói egyezmény az Emberi Jogok Európai Bíróságának konszenzus-analízisében” című előadását választották a legjobbak közé. A szakirodalomban vita folyik arról, hogy vajon az Oviedói egyezmény egyfajta morális konszenzus eredményének, vagy pedig politikai kompromisszumnak tekinthető. E kérdést helyezheti új kontextusba azon esetek vizsgálata, amelyekben az Emberi Jogok Európai Bírósága a konvencióra hivatkozott a konszenzus-analízise keretében. A testület mind a dinamikus, mind a megszorító konszenzus-vizsgálat körében előszeretettel hivatkozik az egyezményre. A vonatkozó ügyek azonban arra világítanak rá, hogy az instrumentum csak korlátozottan jelenik meg európai konszenzusként az esetjogban, arra a bíróság inkább politikai kompromisszumként hivatkozik. Ebből pedig azt a következtetetést lehet levonni, hogy a konvenció jelenleg még nem tekinthető a közös európai bioetika kifejeződésének.

Delbó Gabriella (BTK) „Lepényminták Brigetióból” című előadása a Történelem és politikatudományi szekció kiemelt előadásai közé került. A Régészet Doktori Oktatási Program hallgatójának előadása a pannóniai kultuszok érdekes tárgyi forrásaival, a lepénymintákkal foglalkozott. Ezek olyan kerek alakú, homorú ábrázolású agyagkorongok, amelyek ünnepi alkalmakra sütött áldozati (libum, libamen) vagy ajándéksütemények (crustulum) készítésére szolgáltak. Ábrázolásaikat három fő téma jellemzi: az újévi ünnepekhez, a császárkultuszhoz és a római mitológiai alakokhoz kapcsolódó jelenetek. Brigetióból (Szőny) eddig hat lepényminta és egy lepényminta-bélyegző ismert. Kettő, a katonavárostól keletre fekvő Kurucdombi és Gerhát fazekastelepekről származó töredék bizonyítja a tárgycsoport helyi gyártását. Motívumaik részint a galliai ún. Rhône-völgyi edények kerek applikációit és a római éremképeket másolják, másrészt helyi, Duna-vidéki sajátosságokat is tükröznek.

A Földtudomány Szekció abszolút győztesei Farkas Alexandra és Száz Dénes (TTK) lettek. A Fizika Doktori Iskola hallgatói, a Horváth Gábor témavezetésével készült, „(El)tévedni emberi dolog: Az égbolt-polarizációs viking navigáció első és második lépésének pszichofizikai vizsgálata” című előadásukban azon kutatásaikról beszéltek, amelyek segítenek bizonyítani vagy cáfolni egy széles körben elfogadott hipotézist. Egy 1967 óta fennálló, ám ezidáig nem bizonyított elmélet szerint a viking hajósok a 9–13. században egy rejtélyes napkő segítségével navigáltak a hosszú tengeri hajóútjaik során, amivel borult vagy ködös idő esetén képesek voltak megállapítani a nem látható Nap helyét. A Környezetoptika Laboratóriumban OTKA-támogatással (K-105054) folyó kutatások célja kideríteni, hogy mindez mely meteorológiai feltételek mellett és milyen pontossággal vitelezhető ki.

A Művészeti Szekcióban Nagy Dániel (BTK) „Sarastro revisited: intonáció, műfaj és jelentés a Varázsfuvola Sprecher-jelenetében” című munkáját is kiemelte a zsűri. Nagy Dániel előadásában a műfaj-intonáció jelentőségét és a zenei jelentés lehetőségét vizsgálta a Mozart Varázsfuvolájának I. felvonásában található ún. Sprecher-jelenet példáján keresztül. A szóban forgó jelenet a műben kulcspozíciót foglal el, hiszen ekkor feszül először (és utoljára) közvetlenül egymásnak a két szembenálló princípium, Sarastro és az Éj királynője világának érvrendszere Tamino és a Sarastro birodalmának kapuját őrző „Öreg pap” párbeszédében. A nagyszámú korábbi elemzés a jelenet rendkívül sok aspektusát tárta fel, ám még így is maradtak felderítetlen területek. Az előadás a recitativo accompagnato toposz-értékű alkalmazását mutatta be Mozartnál, és a zenei toposz-elméletből kiindulva kísérelt meg általánosabb érvényű következtetéseket levonni a zenei jelentés problémakörében.

A DOSz 2012. szeptember 1-től köztestületi formában működik. Az újjászülető szervezet legfontosabb feladatának tartja a doktoranduszok tudományos kibontakozásának segítését, kapcsolati hálójának bővítését. A konferencia nagyban támaszkodott a DOSz 20 tudományos osztályára, melynek 450 tagja van. Öt tudományos osztályt jelenleg az ELTE hallgatója vezet: Kis Annamária (Földtudományok Osztálya), Szőts Zoltán Oszkár (Történelem-és Politikatudományi Osztály), Tamás Péter (Irodalomtudományi Osztály), Rosta Kosztasz (Filozófiatudományi Osztály) és Vakula Tímea (Nyelvtudományi Osztály). A DOSz tudományos osztályainak létrehozója Szávay László elnökhelyettes, az ELTE BTK Doktori és Tudományszervezési Hivatal vezetője.