Digitális partraszállás

A digitális állampolgárságról, a fogalomhoz kapcsolódó tevékenységekről, a változó iskoláról és pedagógiai szerepekről rendeztek konferenciát a Pedagógiai és Pszichológiai Karon 2013. október 26-án.

 

A tanácskozás egyik előzménye a Neveléstudományi Intézet kutatói által végzett modellalkotási folyamat volt, melynek során – többek között – részletes kérdőíveket dolgoztak ki tanárok, tanulók és nem tanár felnőttek számára. A kutatást Ollé János egyetemi adjunktus, a Digitális Állampolgárság Kutatócsoport vezetője a konferenciát megnyitó beszédében partraszálláshoz hasonlította, hiszen a terület olyan új, hogy még csak most kezdik felfedezni. A kutatócsoport Ollé János vezetésével 2013 nyarán hazánkban elsőként írta le a digitális állampolgársághoz kapcsolódó kompetenciák és részkompetenciák területeit – az empirikus kutatás erre alapult. A kutatók a digitális állampolgárság 2011-ben létrehozott nemzetközi modelljéből indultak ki: azt vizsgálták, milyen kapcsolódó, az életkortól független, mérhető és fejleszthető kompetenciák léteznek. Céljuk az volt, hogy a fejleszthetőség bemutatásával eloszlassák azokat a tévhiteket, amelyek a digitális technológiák használatával kapcsolatban a generációkhoz kötődnek.

Perjés István, a Kar dékánhelyettese ismertette a jelenleg is feldolgozás alatt álló eredmények egy részét. A kutatócsoport úgy találta, hogy a digitális állampolgárság egyértelműen nevelés kérdése, megfelelő neveléstechnikai módszerekkel befolyásolható. Ugyanakkor az ilyen módszerek kialakítása – elsősorban a gyorsan változó technológiáknak és eszközhasználati szokásoknak köszönhetően – egyáltalán nem könnyű feladat. Az emberek mindennapjaik egyre nagyobb részét töltik valamilyen digitális eszköz használatával, a digitális műveltség a XXI. században szinte az általános műveltséggel egyenértékűvé vált. Az egyetemi tanár szerint éppen ezért a társadalmat „nevelni” kell az eszközök helyes használatára és a megfelelő normák kialakítására: a hangsúlyt nem az eszközhasználat csökkentésére kell helyezni.

Rab Árpád, az Információs Társadalom- és Trendkutató Központ igazgatója előadásában a digitális technológia és az oktatás kapcsolatáról és a felmerülő nehézségekről beszélt. Említette, hogy a diákok egyre kevésbé törekednek a történelmi ismeretek elsajátítására, hiszen az internet segítségével ma már minden információ könnyedén kereshető: a nyers információkhoz ugyanakkor nem társul mögöttes tartalom, azokat a felhasználók ritkán gondolják tovább, ez pedig oktatási szempontból egyértelműen problémás. Gondot jelent, hogy a mai fiatalok állandó interaktivitásra való igényét a jelenlegi iskolarendszerek egyszerűen képtelenek kielégíteni. A kutató szerint a jövő iskolarendszere sokkal inkább egyénorientált, személyre szabott lesz.

A Digitális Állampolgárság Kutatócsoport kutatási eredményeinek külön szekciót szerveztek, a kutatásban használt kérdőíveket mintegy 1500 tanuló és közel félszáz tanár töltötte ki. Az előadásokból többek között kiderült, hogy a tanulóknál az eszközhasználat terén a számítógép az elsőszámú platform. A fiatalok ritkán osztanak meg tanulási tartalmakat, a digitális eszközökkel kapcsolatos kérdéseiket rendszerint közeli ismerőseiknek, barátaiknak és osztálytársaiknak teszik fel. A kérdőívet kitöltő diákok saját bevallásuk szerint tanulási célokra is használják a számítógépet. Az eddigi eredmények szerint a pedagógusok tisztában vannak azzal, hogy az új technológiák felhasználása nagyon fontos az oktatásban, kiderült: a tanárok a magánéletben sokkal aktívabb digitális felhasználók, mint szakmai téren.

A szakemberek véleménye szerint a pedagógusi munkát a digitális eszközök elterjedése számos tekintetben segítheti, azonban ezekkel is óvatosan kell bánni: a módszertani alapok kidolgozása nélkül megvalósuló eszközhasználat ugyanis félrevezető lehet. Fontos az is, hogy a digitális technológia célja a pedagógus támogatása, nem pedig kiváltása kell, hogy legyen. A különböző információs és kommunikációs eszközök, valamint a web2.0-s szolgáltatások közös tartalomszerkesztésre, a tudás megosztására, a kritikus gondolkodás kialakítására adnak lehetőséget, de a pedagógusoknak mindenképpen jelen kell lenniük ezekben a folyamatokban, hogy azok eredményesek lehessenek.

A konferenciakötet itt, a prezentációk pedig itt érhetők el. A rendezvényen készített fotók megtekinthetők a PPK galériájában.