Új tagokat választott az MTA
Az Akadémikusok Gyűlésén rendes taggá választották az ELTE professzorai közül Fehér M. Istvánt (BTK), R. Várkonyi Ágnest (BTK) és Szathmáry Eörst (TTK); levelező taggá pedig Borhy Lászlót (BTK), Frank Tibort (BTK), Pálfy Józsefet (TTK) és Vásáry Istvánt (BTK).
A Magyar Tudományos Akadémia 184. közgyűlésének első napján, 2013. május 6-án tartották az Akadémikusok Gyűlését, amelyen megválasztották az MTA új rendes, levelező, külső és tiszteleti tagjait. Az akadémikusválasztást megelőző eljárásban az MTA 141 doktorára érkezett ajánlás. Az Alapszabály szerint az választható taggá, aki az MTA doktora címmel vagy azzal egyenértékűnek minősített tudományos fokozattal rendelkezik, és „aki tudományát elismerten és különösen magas színvonalon, alkotó módon műveli"; rendes taggá pedig az választható meg, aki levelező tagságának elnyerése óta jelentős tudományos eredményeket ért el. Az akadémikusok azok közül a tudósok közül választottak új tagokat, akik a jelölési szakaszban a tudományos osztályokon megkapták a minimálisan szükséges ötvenszázalékos többséget. Az újonnan megválasztott levelező tagokat a kedd reggeli munkaközgyűlésen mutatták be.
Az Akadémikusok Gyűlése 2013-ban 26 főt választott levelező taggá, mellettük 31 rendes, 18 külső és 20 tiszteleti taggal bővült az akadémikusok létszáma. A Magyar Tudományos Akadémiának a 2013. évi tagválasztást követően 303 rendes, 61 levelező, 193 külső, illetve 235 tiszteleti tagja van. Az MTA rendes tagjává választották az ELTE professzorai közül Fehér M. Istvánt, R. Várkonyi Ágnest és Szathmáry Eörst; levelező taggá pedig Borhy Lászlót, Frank Tibort, Pálfy Józsefet és Vásáry Istvánt.
Új ELTE-s rendes tagok
Filozófiai és Történettudományok Osztálya
R. Várkonyi Ágnes az ELTE BTK Középkori és Kora Újkori Magyar Történeti Tanszékének professor emeritusa. Szűkebb szakterülete Magyarország és Erdély a 16–18. századi Európában, de művelődéstörténeti témákkal és történeti ökológiával is foglalkozik. Az MTA levelező tagjává 2007-ben választották. Azóta a korábban sajtó alá rendezett nagyszabású Zrínyi-kötetet (Európa Zrínyije. Válogatott tanulmányok. Budapest, 2010) újabb Zrínyi-tanulmányok követték, a Rákóczi-szabadságharc angol nyelvű összefoglalását – amely a Habsburg-ellenes mozgalmakat európai hatalmi összefüggésekbe ágyazta (A Rákóczi-szabadságharc Európában. Rákóczis war of independence in European content. Budapest, 2011) – újabb elemzésekkel egészítette ki a Rákóczi-emigrációról, illetve Thököly politikájáról. R. Várkonyi Ágnessel 2009-ben Szabó Péter beszélgetett az ELTE Akadémikusok Fóruma sorozatában, a beszélgetés szerkesztett változata itt olvasható.
Fehér M. István az ELTE BTK Filozófia Intézetének egyetemi tanára. Tudományos érdeklődésének középpontjában a 19. és 20. századi filozófia története, az életfilozófiai és a fenomenológiai-hermeneutikai áramlatok állnak. Az MTA levelező tagjává 2007-ben választották meg. Azóta mintegy ötven publikációja jelent meg, húsz külföldön, rangos idegen nyelvű folyóiratban, kötetben, többek között a Research in Phenomenologyban, a Heidegger Studiesban, a Wiener Jahrbuch für Philosophieban, az Internationales Jahrbuch für Hermeneutikban és az A Companion to Heidegger's Phenomenology of Religious Life című kötetben. Nemzetközi tudományos aktivitását mutatja, hogy 2007 óta negyven konferencia-előadást tartott, közöttük például a The British Society for Phenomenology 2008-ban Oxfordban rendezett nemzetközi konferenciájának nyitóelőadását. Fehér M. István a Heidegger-kutatás és a filozófiai hermeneutika terén elért eredményeiért, több évtizedes tudományos tevékenységéért idén Széchenyi-díjban részesült. A filozófus 2012-ben részt vett az ELTE Tudós Klubnak a tekintély kérdéséről folytatott beszélgetésében, az erről készült film itt megtekinthető.
Biológiai Tudományok Osztálya
Szathmáry Eörs az ELTE TTK Biológiai Intézetének egyetemi tanára. Az elméleti biológust 2007-ben választották az MTA levelező tagjává. Nevéhez fűződik egyebek mellett a membránok és a metabolizmus korai koevolúciójának elmélete. Az utóbbi években munkatársaival kidolgozta a neuronális replikátor hipotézisét, amely az agyon belüli darwini dinamika lehetőségeit vizsgálja. Számos nagy hazai és nemzetközi pályázat vezető kutatója vagy koordinátora; legújabban az Európai Kutatási Tanács (ERC) tapasztalt kutatók számára kiírt pályázatán nyert. Tanítványai szerte a világon megtalálhatók, közülük többen jelentős díjakat is kaptak. A Szathmáry Eörs kutatási eredményeit bemutató korábbi anyagunk itt olvasható.
Szintén az MTA rendes tagjává választották továbbá Sólyom Lászlót, a Magyar Köztársaság volt elnökét, aki korábban hosszú ideig az ELTE egyetemi tanáraként is dolgozott, és ma is az alkotmányjog világszerte elismert kutatója.
Új ELTE-s levelező tagok
Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya
Vásáry István orientalista, az ELTE BTK Török Filológiai Tanszék egyetemi tanára. A török nyelvészet és a török történelem nemzetközi hírű kutatójának az elmúlt években több műve is megjelent, Magyarországon kívül Angliában és Törökországban. Tudományos teljesítménye nemzetközi értékelésének egyik jele, hogy a The Cambridge History of Inner Asia szerkesztői őt kérték fel a Dzsingiszida-utódállamok történetéről szóló fejezet megírására (2009). Az Oxford Encyclopedia négy cikkének szerzője (2011). Nemzetközi idézeteinek száma szakmájában is kiemelkedő. Tudományos és népszerű formában egyaránt rendszeresen foglalkozik a magyar őstörténet kérdéseivel.
Filozófiai és Történettudományok Osztálya
Borhy László az ELTE BTK Ókori Régészeti Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára, a Régészeti Doktori Program vezetője. Szűkebb szakterülete a római provinciák régészete, Pannonia régészete és története, a római történelem, az ókori művészettörténet, az ókori falfestészet és a római hadtörténet. 1992 óta vezet feltárásokat az ókori Brigetio (Komárom/Szőny) területén tanítványai részvételével, akiknek lehetőséget biztosít az ott feltárt leletanyagból szakdolgozatok, disszertációk elkészítésére. Hazai és nemzetközi konferenciák rendszeres előadója, tagja és tisztségviselője számos magyar és külföldi tudományos szervezetnek, az MTA Ókortörténeti Bizottságának, valamint Vallástudományi Elnöki Bizottságának titkára volt, Régészeti Tudományos Bizottságának tagja, továbbá tagja több szakfolyóirat szerkesztőbizottságának is. Borhy László vezeti az MTA-ELTE Interdiszciplináris Régészettudományi Kutatócsoportot is.
Frank Tibor az ELTE BTK Angol-Amerikai Intézetének intézetigazgató egyetemi tanára. Az új- és jelenkori egyetemes történet, az amerikanisztika kutatójaként a nemzetképalkotást, a külpropaganda módszereit, a migráció történetét vizsgálta. Nagy nemzetközi levéltári anyagon kutatta a magyar emigráció történetét. Vizsgálta a Habsburg-titkosszolgálat szerepét Kossuth körül: az ügynökök nemcsak megfigyelték, de bomlasztották is az emigrációt (Egy emigráns alakváltásai; japánul, angolul, németül is). Kettős kivándorlás című monográfiájában (angolul is) az értelmiségi emigráció történetét dolgozta fel 1919 után. Honszeretet és felekezeti hűség című szerkesztett műve az első könyv Wahrmann Mórról, az MTA díjának alapítójáról. Szerkesztője a Gondolat Kiadó egyetemes történeti sorozatának. A professzor honosította meg az angol és amerikai történelem oktatását az ELTE angol és amerikanisztika szakán, 2000 óta pedig iskolateremtő vezetője az ELTE amerikanisztikai PhD-programjának. Frank Tiborral az angol szak alapításának 125. évfordulóján beszélgettünk.
Földtudományok Osztálya
Pálfy József az ELTE TTK Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék és az MTA-MTM-ELTE Paleontológiai Kutatócsoport vezetője. Paleontológusként a földtörténet és a bioszféra történetének kutatója. A hazai triász/jura határszelvényben a világon az elsők között sikerült kimutatnia negatív szénizotóp-anomáliát, amely a triász/jura határon bekövetkezett globális környezetváltozás fontos indikátora. Egy felismerésével a vulkanizmus okozta környezetváltozás és az élővilágbeli kihalás közötti kapcsolat általános elméletének megerősítéséhez járult hozzá. Kutatási eredményeit a geológusképzésbe átültetve korszerű szemléletű földtörténeti oktatást honosított meg. Pálfy József 2011-ben kapta meg az OTKA Ipolyi Arnold Tudományfejlesztési Díját.
Az Akadémikusok Gyűlése levelező taggá választotta továbbá Madas Edit irodalomtörténészt, az MTA-OSZK Res Libraria Hungariae Kutatócsoport vezetőjét, a PPKE egyetemi tanárát, az ELTE Történelemtudományi, illetve Nyelvtudományi Doktori Iskola törzstagját; Pyber László matematikust, az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet tudományos tanácsadóját, az ELTE Matematika Doktori Iskola törzstagját; Barna Balázs növénybiológust, az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének tudományos tanácsadóját, az ELTE címzetes professzorát; és Iván Béla vegyészt, az MTA Természettudományi Kutatóközpont Anyag és Környezetkémiai Intézet Polimer Kémiai Osztálya tudományos osztályvezetőjét, az ELTE egyetemi magántanárát, akinek nevéhez fűződik a modern polimer kémiai oktatás meghonosítása az ELTE-n.
Az összes új rendes tagról itt, a levelező tagokról itt olvashat.
Legutóbb három éve tartott tagválasztó közgyűlést az MTA, az akkori ELTE-s eredményekről itt és itt olvashat. Az ELTE akadémikusainak listája itt található.