BH-BE-JH-JE
Az ELTE Biológiai Fizika Tanszékén Horváth Gábor egyetemi docens és kutatócsoportja (Farkas Etelka, Boncz Ildikó, Blahó Miklós, Kriska György) újabb érdekes vizsgálatot végzett, amelynek eredményeit a PLoS ONE tudományos folyóiratban jelentették meg. A kutatók a négylábú állatok járásáról készített képzőművészeti ábrázolásokat hasonlították össze a történelem előtti időktől fogva a jelenkorig.
A négylábú állatok elvileg hatféle lépéssorrendet használhatnának, a természetben azonban csak egy fordul elő. Eadweard Muybridge skót származású amerikai fényképész úttörő fotósorozataiból és kutatásaiból 1887-ben kiderült, hogy a lovak természetes járása leírható a BH-BE-JH-JE sorozattal, vagyis a bal hátsó után a bal első, majd a jobb hátsó és a jobb első lábukat emelik. Az állatok számára azért fontos ez a sorrend, mert ez biztosítja számukra a legbiztonságosabb „talajfogást”, illetve alátámasztást, ez a biomechanikailag legstabilabb járásmód.
A kutatók ezek ismeretében a négylábúak járásának ezer képzőművészeti ábrázolását vizsgáltak meg. Kiderült, hogy a lascaux-i barlangban az ősemberek sokkal élethűbben rajzolták meg a lépéseket, mint ahogyan az Leonardo da Vinci egyik híres lórajzán látható. De egy ősi líbiai elefántábrázolás, egy Tadrart Acacus környéki sziklavéset is pontosabbnak bizonyult, mint egy modern angol szobrász, Anna Hyatt Huntington lovas szobra.
Az ősemberek 46,2 százalékos arányban tévedtek, az 1887-ig, Muybridge fényképfelvételeinek megszületéséig alkotó későbbi művészek pedig 83,5 százalékban. Az 1887 után készült alkotásoknál a hibaszázalék 57,9 százalékos, tehát mintegy 25 százalékkal javult az ábrázolások pontossága az elmúlt több mint egy évszázad során – de meglepő módon még az 1887 óta készült rajzok, festmények, szobrok is több tévedést tartalmaznak, mint a történelem előtti időkből származó ábrák. Érdekesség, hogy az egyik legnagyobb hibarátát (63,6%) éppen az állatanatómiai tankönyvekben találták a magyar biofizikusok.
Az eredményekről magyarul a Fizikai Szemle 2012. januári számában is írtak az ELTE kutatói.
A felfedezés sajtóvisszhangjából itt található gyűjtemény.
Horváth Gábor és munkatársai egy korábbi eredményéről itt adtunk hírt (Az ELTE kutatói a zebracsíkok évszázados rejtélyének nyomában), az erről készült interjú itt olvasható.
Forrás: origo.hu
A négylábú állatok elvileg hatféle lépéssorrendet használhatnának, a természetben azonban csak egy fordul elő. Eadweard Muybridge skót származású amerikai fényképész úttörő fotósorozataiból és kutatásaiból 1887-ben kiderült, hogy a lovak természetes járása leírható a BH-BE-JH-JE sorozattal, vagyis a bal hátsó után a bal első, majd a jobb hátsó és a jobb első lábukat emelik. Az állatok számára azért fontos ez a sorrend, mert ez biztosítja számukra a legbiztonságosabb „talajfogást”, illetve alátámasztást, ez a biomechanikailag legstabilabb járásmód.
A kutatók ezek ismeretében a négylábúak járásának ezer képzőművészeti ábrázolását vizsgáltak meg. Kiderült, hogy a lascaux-i barlangban az ősemberek sokkal élethűbben rajzolták meg a lépéseket, mint ahogyan az Leonardo da Vinci egyik híres lórajzán látható. De egy ősi líbiai elefántábrázolás, egy Tadrart Acacus környéki sziklavéset is pontosabbnak bizonyult, mint egy modern angol szobrász, Anna Hyatt Huntington lovas szobra.
Az ősemberek 46,2 százalékos arányban tévedtek, az 1887-ig, Muybridge fényképfelvételeinek megszületéséig alkotó későbbi művészek pedig 83,5 százalékban. Az 1887 után készült alkotásoknál a hibaszázalék 57,9 százalékos, tehát mintegy 25 százalékkal javult az ábrázolások pontossága az elmúlt több mint egy évszázad során – de meglepő módon még az 1887 óta készült rajzok, festmények, szobrok is több tévedést tartalmaznak, mint a történelem előtti időkből származó ábrák. Érdekesség, hogy az egyik legnagyobb hibarátát (63,6%) éppen az állatanatómiai tankönyvekben találták a magyar biofizikusok.
Az eredményekről magyarul a Fizikai Szemle 2012. januári számában is írtak az ELTE kutatói.
A felfedezés sajtóvisszhangjából itt található gyűjtemény.
Horváth Gábor és munkatársai egy korábbi eredményéről itt adtunk hírt (Az ELTE kutatói a zebracsíkok évszázados rejtélyének nyomában), az erről készült interjú itt olvasható.
Forrás: origo.hu
2012.12.10.