Visszakerült az Egyetemre Mária Terézia és Pázmány Péter portréja
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem 378. évének tanévnyitó ünnepi közgyűlésén leplezték le a Mária Teréziát és Pázmány Pétert ábrázoló festményeket az Aula Magnában. A két festményt több mint hatvan év után helyezték el újra az Egyetemen.
A Mária Teréziát ábrázoló festmény ismeretlen XVIII. századi festő műveként 1950-ben ajándékként került az államhoz, majd a Magyar Nemzeti Múzeum raktárába. Dr. Buzási Enikő művészettörténész kutatásának eredményeként ma már tudjuk, hogy a képet Josef Hauzinger osztrák udvari festő készítette 1773-ban, a nagyszombati egyetem megrendelésére. A királynő a budai várban rendezett 1780-as ünnepségen szerette volna az Egyetem jogait, kiváltságait és jövedelmeit tartalmazó oklevelet átadni, de betegsége miatt a Hauzinger-kép helyettesítette, melyet a trónteremben helyeztek el. Az Egyetemet 1784-ben II. József a várból a Ferenciek terére költöztette, a királyi kúria azóta lebontott épületébe, a festmény pedig az Aula Magna oldalfalán kapott helyet egészen 1950-ig.
Az egyetem alapítóját, Pázmány Pétert ábrázoló pannót Kontuly Béla készítette 1934-ben. A mester valószínűleg a XVII. században készült Szelepcsényi György-rézmetszet alapján dolgozott. A 8 Órai Újságnak így nyilatkozott Kontuly: „Két és fél hónapig dolgoztam a képen (…). Hosszú előtanulmányokat folytattam az esztergomi érseki kincstárban, hogy Pázmány korának ötvösművészetével megismerkedjem. A képen látható ékszereket, keresztet és tintatartót ugyanis ott rajzoltam le.” A barokk portrétípus és a realista festői módszer között feszülő izgalmas ellentmondás már a kortársaknak is feltűnt, a Balló Ede képzőművészeti alapítvány 2000 pengővel díjazta a képet. A festményt az Aula Magnából 1950-ben ismeretlen helyre vitték, nem szerepel azokon az átadási kartonokon sem, amelyeken a Mária Terézia-kép elajándékozását dokumentálta az Egyetem. A pannót – ahogy mára ismertté vált – 1955-ben vitték a Magyar Nemzeti Galéria raktárába, ahonnan 2012 nyarán került a Magyar Képzőművészeti Egyetem restaurátorműhelyébe.
A legmodernebb technikával restaurált portrék a Magyar Képzőművészeti Egyetem közreműködésével készültek el. A nagyméretű festményeket az MKE hallgatói, Erdei Gábor és Finta Dorottya negyedéves festőrestaurátor hallgatók restaurálták, vezető tanáraik Görbe Katalin és Menráth Péter voltak. A festmények tartós letétbe kerültek az Egyetemre, felavatásukban Mezey Barna az ELTE rektora, Kőnig Frigyes, az MKE rektora és Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke segédkeztek.
Az MKE és az ELTE között nem ez az első ilyen együttműködés, hiszen az Aula Magna főfalán elhelyezett Eötvös Loránd-festményt az MKE egykori restaurátor hallgatója, Kovács Krisztián másolta Balló Ede festményéről.
Bővebben az Egyetem történetéről
Magyar Képzőművészeti Egyetem
A Mária Teréziát ábrázoló festmény ismeretlen XVIII. századi festő műveként 1950-ben ajándékként került az államhoz, majd a Magyar Nemzeti Múzeum raktárába. Dr. Buzási Enikő művészettörténész kutatásának eredményeként ma már tudjuk, hogy a képet Josef Hauzinger osztrák udvari festő készítette 1773-ban, a nagyszombati egyetem megrendelésére. A királynő a budai várban rendezett 1780-as ünnepségen szerette volna az Egyetem jogait, kiváltságait és jövedelmeit tartalmazó oklevelet átadni, de betegsége miatt a Hauzinger-kép helyettesítette, melyet a trónteremben helyeztek el. Az Egyetemet 1784-ben II. József a várból a Ferenciek terére költöztette, a királyi kúria azóta lebontott épületébe, a festmény pedig az Aula Magna oldalfalán kapott helyet egészen 1950-ig.
Az egyetem alapítóját, Pázmány Pétert ábrázoló pannót Kontuly Béla készítette 1934-ben. A mester valószínűleg a XVII. században készült Szelepcsényi György-rézmetszet alapján dolgozott. A 8 Órai Újságnak így nyilatkozott Kontuly: „Két és fél hónapig dolgoztam a képen (…). Hosszú előtanulmányokat folytattam az esztergomi érseki kincstárban, hogy Pázmány korának ötvösművészetével megismerkedjem. A képen látható ékszereket, keresztet és tintatartót ugyanis ott rajzoltam le.” A barokk portrétípus és a realista festői módszer között feszülő izgalmas ellentmondás már a kortársaknak is feltűnt, a Balló Ede képzőművészeti alapítvány 2000 pengővel díjazta a képet. A festményt az Aula Magnából 1950-ben ismeretlen helyre vitték, nem szerepel azokon az átadási kartonokon sem, amelyeken a Mária Terézia-kép elajándékozását dokumentálta az Egyetem. A pannót – ahogy mára ismertté vált – 1955-ben vitték a Magyar Nemzeti Galéria raktárába, ahonnan 2012 nyarán került a Magyar Képzőművészeti Egyetem restaurátorműhelyébe.
A legmodernebb technikával restaurált portrék a Magyar Képzőművészeti Egyetem közreműködésével készültek el. A nagyméretű festményeket az MKE hallgatói, Erdei Gábor és Finta Dorottya negyedéves festőrestaurátor hallgatók restaurálták, vezető tanáraik Görbe Katalin és Menráth Péter voltak. A festmények tartós letétbe kerültek az Egyetemre, felavatásukban Mezey Barna az ELTE rektora, Kőnig Frigyes, az MKE rektora és Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke segédkeztek.
Az MKE és az ELTE között nem ez az első ilyen együttműködés, hiszen az Aula Magna főfalán elhelyezett Eötvös Loránd-festményt az MKE egykori restaurátor hallgatója, Kovács Krisztián másolta Balló Ede festményéről.
Bővebben az Egyetem történetéről
Magyar Képzőművészeti Egyetem
2012.09.11.