Lendületben az elméleti fizikai kutatások
„Számomra a Lendület program a folytonosságot jelenti. Néhány éve alakult Európai Uniós támogatással (ERC pályázatból) egy kutatócsoportom, a Lendület program pedig lehetővé teszi, hogy a csoport, újabb munkatársakkal is kiegészülve, továbbra is Magyarországon tudjon dolgozni” – mondta Katz Sándor, aki a pályázatból legalább egy új munkatársat alkalmazna és a számításokhoz használt számítógépes klasztert is felújítaná. „A jelenlegi csoport egy posztdoktori kutatóból és több hallgatóból áll, ezt a létszámot tervezem bővíteni a Lendület program támogatásából” – hangsúlyozta.
A kutatással kapcsolatban kiemelte: az elméleti fizika mostanra jutott el arra a szintre, hogy sok olyan kérdést meg tudunk pontosan és véglegesen válaszolni, amelyek a korai világegyetemben jelenlévő anyag tulajdonságaira vonatkoznak. Nagy hőmérsékleten a protonok és neutronok szétesnek kvarkokra és gluonokra. Ahogy hűlt a világegyetem, ebből a kezdetben jelen lévő kvark-gluon plazmából alakultak ki a mai atommagokat alkotó részecskék. Az elmúlt években a világon elsőként sikerült már meghatározni ennek az átmenetnek a jellegét és a hőmérsékletét. „A jövőben olyan további kérdésekre keressük a választ, hogy mi történik, ha az anyag sűrűségét is növeljük (ez a jelenlegi kísérletek szempontjából fontos) vagy milyen részecskék vannak jelen a plazmában, amikor a hőmérséklete épp csak az átmenet fölött van” – tette hozzá Katz Sándor. Az Elméleti Fizikai Intézet egyetemi adjunktusa kiemelte, hogy mivel alapkutatásról van szó, a gyakorlati hasznosíthatóság nem elsődleges cél, az eredmények elsősorban hosszú távon lehetnek hasznosak.
Katz Sándor elmondta, hogy mivel még a szerződése részletei sem ismertek, korai lenne hosszú távú tervekről beszélni, de mindenképpen célja, hogy a csoportot minél hosszabb ideig együtt tudja tartani és folyamatosan új hallgatókat tudjon bevonni a munkába. Szerinte az is elképzelhető, hogy a jövőben együttműködjenek olyan kutatócsoportokkal, melyek hasonló témával foglalkoznak.