Átadták a Tempus Nívódíját az ELTE-nek
Ünnepi konferenciát szervezett a Tempus Közalapítvány az Erasmus-program 25. születésnapja alkalmából az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán 2012. május 16-án, amelynek keretében átadták a 2012-es Nívódíjakat.
A „Nemzetközi együttműködési kultúráért” díjjal a Tempus Közalapítvány az Egész életen át tartó tanulás program (LLP) keretében kiemelkedő színvonalú nemzetközi projekttevékenységet végző intézményeket díjazza. Idén az egyik díjazott az Eötvös Loránd Tudományegyetem lett, mely tavaly összesen 784 kétoldalú megállapodással rendelkezett az Erasmus-program keretében. A másik díjat az egri Eszterházy Károly Főiskola kapta, mely ebben a tanévben összesen 69 kétoldalú megállapodással bír. A díjat az ELTE részéről Mezey Barna rektor vette át.
A konferencián előadást tartott dr. Kis Norbert felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkár, aki kiemelte, hogy az Erasmus program egy valódi európai összetartó erő, az integráció előmozdítója, amit az is mutat, hogy eddig csaknem hárommillió hallgató élt a lehetőséggel, hogy egy másik európai országban tanuljon. Kis Norbert arról is beszélt, hogy ösztönözni kell a hallgatókat, hogy vegyék igénybe a program nyújtotta lehetőségeket. Mint mondta, rövidtávon megvalósítandó cél, hogy néhány éven belül minden ötödik diák eltöltsön egy-két szemesztert külföldi intézményben, hosszabb távon pedig azt szeretnék elérni, hogy az számítson ritkaságnak, ha valaki egyáltalán nem tanult másik európai országban.
„Az Erasmus program hatása a magyar felsőoktatásra” címmel tartott előadást dr. Csernus Sándor, a Tempus Közalapítvány elnöke. Beszédében bemutatta az Erasmus-program történetét és névadóját, illetve kiemelte, hogy egy külföldön eltöltött szemeszter rendkívül pozitív hatással lehet egy-egy hallgató karrierjére a későbbiekben, hiszen manapság különösen nagy szükség van világot látott fiatalokra. Dr. Csernus Sándortól azt is megtudhatták a résztvevők, hogy a magyar fiatalok legszívesebben Németországba, Franciaországba, illetve Spanyolországba utaznak.
Ezt követően az Erasmus 25 két magyarországi nagykövete, Dudás Ferencné és Bakos Piroska meséltek a programban szerzett tapasztalataikról. Dudás Ferencné, az Óbudai Egyetem nemzetközi mobilitási igazgatója az intézmény Erasmus-koordinátora – Magyarország a programhoz való 1997-es csatlakozása óta. Elmondta, hogy a koordináció kezdetén voltak ugyan nehézségek, mára az Erasmus az Óbudai Egyetem nemzetközi stratégiáját és kapcsolatrendszerét meghatározó programmá vált. Bakos Piroska, az MTVA műsorvezető-szerkesztője elmondta, hogy egyetemistaként az elsők között volt Erasmus-ösztöndíjas 1998-ban. Mint mondta, Németországban töltött el egy szemesztert, ami később hozzájárult újságírói pályájának megalapozásához. Személyes élményeit osztotta meg a konferencia résztvevőivel, beszélt a nehézségekről és az előnyökről is.
Dombora Etelka, az International Business School (IBS) tanulmányi referense arról számolt be, milyen jelentőséggel bír az Erasmus-program egy olyan felsőoktatási intézményben, ahol angol nyelven folyik az oktatás. Kiemelte az IBS-en uralkodó nemzetközi légkört és a teljesen angol nyelvű környezetet, amely megkönnyíti az erasmusos hallgatók beilleszkedését. Kopasz Károly, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) Bölcsészettudományi Karának kari Erasmus-koordinátora és dr. Tarrósy István, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa saját Erasmusszal kapcsolatos élményeit osztották meg a résztvevőkkel. Mindketten kiemelték, hogy az Erasmus program egy hatalmas lehetőség a hallgatók számára, aki megteheti, annak élnie kell a lehetőséggel.
Király Annamária közgazdász, innovátor, a Forbes magazin egyik díjazottja (Budapesti Corvinus Egyetem) arról számolt be, hogy az ő életét hogyan változtatta meg az Erasmus. Kiemelte, hogy a legfontosabb dolog, amit kapott ettől a programtól, az önbizalom, valamint az, hogy a kint tartózkodás során megtanulta nemzetközi szinten is megállni a helyét.
A program zárásaként egy kerekasztal-beszélgetést hallgathattak meg az érdeklődők, melyben részt vett dr. Törökné dr. Szilágyi Katalin főosztályvezető (Emberi Erőforrások Minisztériuma), Kurucz Katalin csoportvezető (Tempus Közalapítvány), Dr. Páles Zsolt tudományos rektorhelyettes (Debreceni Egyetem), Balogné Molnár Gabriella Erasmus koordinátor (Szegedi Tudományegyetem), Kiss István Bologna-szakértő (Eötvös Loránd Tudományegyetem) és Gáspár Marcell, a külügyi bizottság elnöke (HÖOK). A kerekasztal-beszélgetésen arra a kérdésre próbálták megtalálni a választ, hogy miért passzív a hallgatók nagy része az Erasmust illetően. A hozzászólók nagyrészt egyetértettek abban, hogy a fő akadályt a nyelvtudás hiánya, és az anyagi források szűkössége jelenti.
Az Erasmus az Európai Bizottság egyik legismertebb és legsikeresebb programja. 1987-ben indították útjára, mára évente 200 ezer hallgató utazhat külföldre az Erasmus segítségével. Magyarország 1997-ben csatlakozott, azóta mintegy 35 ezer hallgató kapott lehetőséget arra, hogy egy másik európai felsőoktatási intézményben teljesíthessen egy-két szemesztert. Az elmúlt 25 évben összesen körülbelül 2,7 millió diák tanulhatott külföldön az Erasmusnak köszönhetően. A programban jelenleg résztvevő országok hallgatóinak körülbelül négy százaléka veszi igénybe ezt a lehetőséget.