Díszdoktorokat avatott az ELTE Szenátusa
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Szenátusának Pázmány-napi ünnepi közgyűlésére 2012. május 11-én került sor az Aula Magnában. Az eseményen, amelyet Mezey Barna, az ELTE rektora vezetett, közreműködött az ELTE BTK Zenei Tanszék Vegyes Kórusa, Dr. Mindszenty Zsuzsánna Liszt-díjas karnagy vezényletével.
A Pázmány-előadást Dr. Erdei Anna, az ELTE TTK Immunológiai Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára tartotta, „Szervezetünk védelmének alapja: az immunológiai felismerés” címmel. A professzor asszony elmondta: az immunrendszer feladata közismerten a szervezet védelme a kórokozókkal (baktériumokkal, vírusokkal, gombákkal szemben). Ám az immunrendszer csak akkor tud hatékonyan működni, ha képes felismerni a szervezet saját és nem saját struktúráit, és a védelmi rendszer csakis a milliárdnyi féle kórokozóval szemben lép működésbe, önmagát nem támadja meg. Az immunrendszer ezért az evolúció során komplex módon fejlődött, és a vele született, ezért azonnali működésre képes rendszer mellett kialakult az adaptív immunrendszer is, mely 1-2 hét alatt válik működőképessé, ám az így szerzett védekezési képesség a szervezet számára megőrződik. Az immunrendszer működésének részletes megismerése révén várható, hogy képesek leszünk a 21. század kihívásainak megoldására alkalmas védőoltások, vagy éppen terápiás ellenanyagok előállítására, amelyek segítségünkre lehetnek a tumorok, gyulladások vagy az autoimmun kórképek terápiájában. 
Erdei Anna ezután bemutatta azt a két start-up vállalkozást, amelyeket már piaci hasznosításra is megérett kutatási eredményeik hasznosítására hoztak létre. A Kacskovics Imre vezetésével működő ImmonuGenes Kft. transzgénikus egerekben és nyulakban állít elő mennyiségi és minőségi mutatók szerint is nagyon jó hatásfokkal specifikus ellenanyagokat. A cég együttműködő partnere az MTA KOKI, több biotechnológiai cég és a New York University is. A Prechl József nevével fémjelzett AbC-array nevű induló vállalkozás pedig autoimmun betegségek felismerésében és terápiájában alkalmazható microarray chipeket fejleszt, a kapcsolódó szabadalom iránt diagnosztikai berendezéseket gyártó cégek érdeklődnek. Előadása végén a tanszékvezető kiemelte: az egészségmegőrzésben és a gyógyításban használható kutatás-fejlesztési eredmények elképzelhetetlenek az alapkutatások kellő támogatása nélkül. Csakis a felfedező kutatások révén juthatunk olyan tudáshoz, mely azután elvezethet a fejlesztésekhez, szabadalmakhoz, hogy hatékonyabb diagnosztikai és terápiás eszközök álljanak rendelkezésünkre. Az ELTE Szenátusa Erdei Annát mint a Pázmány-előadás prelegálóját Jubileumi Ezüst Emlékérmével tüntette ki.
Ezt követően díszdoktori címet adományoztak Alberto Gasparininek, Hans Ulrich Gumbrechtnek, Markku Kulmalának, Manfred Nowaknak és Helmut Rüßmannak.
Alberto Gasparini, az Európai Tanulmányok Nemzetközi Egyetemi Intézetének elnöke, akinek az ELTE-vel közös kutatásai fókuszában a mesterségesen megvont határok okozta problémák kutatása áll, köszönőbeszédében az egységes Európa fontosságáról beszélt, amelyhez a tudomány is hozzájárult a maga eszközeivel, kiemelte az új európai identitás kialakulásának fontosságát és méltatta az ELTE tudósait, akikkel együtt dolgoztak.
Hans Ulrich Gumbrecht a Stanford Egyetem professzora, a romanisztika és az általános irodalomtudomány világszerte ismert képviselője köszönőbeszédében hangsúlyozta: a 2011 őszén az ELTE BTK-n tartott mesterkurzusának nagyszerű élménye nagy szerepet játszott abban, hogy most elfogadhatta a díszdoktori cím „ajándékát”. Mint felidézte, itt-tartózkodásakor a mesterkurzus résztvevői megfeleltek a Humboldt által megfogalmazott egyetem eszményének, mely szerint „az egyetem az a hely, ahol fiatal és idősebb emberek eltérő tonalitású lelkesedése inspirálja egymást”.
Markku Kulmala a Helsinki Egyetem Légkörtudományi Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, a légköri aeroszol részecskék kutatója felidézte Magyarországgal kapcsolatos korai személyes élményeit, majd kiemelte 10 évvel ezelőtt kezdődött sikeres együttműködését Salma Imrével és az ELTE más kutatóival, és hangsúlyozta a széles nemzetközi tudományos együttműködések fontosságát a klímakutatásban.
Manfred Nowak, a Bécsi Egyetem professzora, a nemzetközi emberi jogok tudománya egyik úttörője, aki 1993-ban egyik fő kezdeményezője és szervezője volt az Emberi jogok bécsi világkonferenciájának hangsúlyozta: bár a hidegháború törést hozott a Bécs és Budapest közötti hagyományos jó kapcsolatokban, a 80-as évek vége óta ismét élénk együttműködés alakult ki, és büszke rá, hogy közreműködhetett abban, hogy a magyar jogi és államigazgatási képzésben az emberi jogok kérdése az azt megillető helyre került.
Helmut Rüßmann a németországi Saarlandi Egyetem Jogi és Gazdaságtudományi Karának professzora, a polgári jog és a polgári eljárásjog nemzetközi szinten elismert művelője köszönőbeszédében felidézte régi együttműködését az ELTE jogi karával, amit mi sem jellemez jobban, mint hogy korábbi tanítványai és kollégái közül többen ma már egyetemi tanárként, a dékáni vezetés tagjaként vagy volt alkotmánybíróként köszöntik.