Egyedülálló programcsomagot fejlesztenek a Bárczin

Egri Tímea az ELTE kutatóegyetemi projektjében, Marton Klára kutatócsoportjában 8-10 éves gyermekek kognitív fejlődésének mérését célzó programcsomag kidolgozásával foglalkozik, amelyet oktatási programokhoz és diagnosztikai eljárásokhoz is használhatják majd.

Az eredeti elképzelés szerint 7-9 éves gyermekeket vizsgáltunk volna, viszont mivel a gátlási funkciók 8 éves korra kezdenek kialakulni, így módosítottuk a célcsoportot a 8-10 éves korosztályra. Kutatásunkban feltételezzük, hogy a gátlási és a figyelmi folyamatok jelentősen befolyásolják a nyelvi megértést, így a nyelvi- és a figyelemzavart mutató gyermekek elmaradást mutatnak a társaikhoz képest a figyelmi kontroll terén. Célunk, hogy feltárjuk és bebizonyítsuk, hogy az alacsony nyelvi teljesítmény és a gyenge nyelvi profil hátterében különböző kognitív funkciók gyengesége áll. Jelenleg az elővizsgálatokhoz egy általunk kidolgozott, 9 szubtesztből álló számítógépes kísérletsorozatot használunk, amely a gyermekek kognitív rugalmasságát, stratégiahasználatát, a gátlási funkciókat, a figyelmi váltásokat és a munkamemória jellemzőit vizsgálja. A számítógépes kísérletsorozat lehetőséget ad arra, hogy a gyermekek válaszainak pontosságát és reakcióidejét egyaránt vizsgálni tudjuk. A kutatás vezetője Marton Klára, a BGGyK Illyés Sándor Kutatólaboratóriumának tudományos főmunkatársa. Jómagam a projekt koordinációs feladatainak elvégzéséért, valamint az elővizsgálatok zökkenőmentes lebonyolításáért felelek.

Miért tartják fontosnak a csomag kidolgozását?

Hazánkban is nagy szükség van olyan bizonyítékokon alapuló eljárások fejlesztésére, amelyek alkalmasak az eltérő nyelvi és kulturális hátterű tanulók, a tanulási zavart mutató diákok és az intellektuális képességzavarral élő gyermekek kognitív sajátosságainak feltárására. A kísérlet eredményei rámutathatnak a hasonló nyelvi teljesítmények hátterében meghúzódó kognitív eltérésekre a különböző fogyatékos, illetve hátrányos helyzetű csoportoknál, elősegítve ezzel a differenciált diagnosztikát, továbbá az erre alapozott fejlesztő munkát. A kutatás továbbá hozzájárul az egyéni stratégiahasználat feltérképezéséhez, ami a terápiák szempontjából fontos, hiszen minél korábban élünk az intervenció lehetőségével, annál jobb esélyeink vannak a gyermek problémáinak mihamarabbi terápiás kezelésére. Reméljük, hogy a kutatás eredményeit az oktatási gyakorlatban is alkalmazni tudják majd a szakemberek.

A kutatásban specifikus nyelvi zavart mutató gyermekek, szociálisan hátrányos helyzetű tanulók, intellektuális fogyatékossággal élő gyermekek, hiperaktív fiatalok és problémamentes, tipikusan fejlődő kontrollcsoportot alkotó gyermekek vettek részt. A tanulási nehézségek leküzdése szempontjából nagyon fontos, hogy mikor kap segítséget a gyermek – természetesen minél korábban, annál kedvezőbb esélyekkel indul. A kutatás során igyekszünk feltárni a gyermekek kognitív és nyelvi jellemzőit, így minden vizsgált csoport számára adekvát módszerek és fejlesztő foglalkozások dolgozhatók ki a hibatípusok elemzése alapján.

Az adatgyűjtés befejező stádiumában vagyunk, elkezdődött az adattisztítás folyamata, az eredmények statisztikai feldolgozása. Az eredmények igazolták elvárásainkat. A nyelvi zavart mutató tanulók körében a hibázások száma gyakoribb, reakcióidejük hosszabb, nyelvi profiljuk elmaradást mutat a szociálisan hátrányos helyzetű tanulókéhoz képest, akiknél a problémát, a gyengébb nyelvi teljesítményt az ingerszegény, szociálisan hátrányos környezet okozta korlátozott nyelvi kód eredményezi. Viszont ezek a gyerekek a nyelvi elmaradásukat kompenzálni tudják a jobb fonológiai munkamemória teljesítményükkel, míg a nyelvi zavart mutató gyermekek nyelvi teljesítményét a gyenge munkamemória és az auditív percepciós zavar egyaránt rontja.

Magyarországon eddig olyan komplex normatív teszteket használtak és használnak a diagnosztizáláshoz, amelyek globális értékelést adnak. Ebből az következik, hogy bár a mérőeszköz rámutat arra, hogy a gyermek elmaradást mutat, de a tesztek nem alkalmasak rá, hogy feltárják, pontosan mely funkciók mutatnak elmaradást. A programcsomag lényege, hogy a gyermekek hasonló feladatokat oldanak meg számítógép segítségével. A kísérletben használt szubtesztek között árnyalatnyi különbségek vannak, melyek rávilágítanak a gyermekek gyenge funkcióterületeire. Jelenleg még a kísérleti stádiumban vagyunk, azaz a tanulóknak 4-5 órás vizsgálaton kell átesniük, hogy az elővizsgálatokból megállapítsuk a kapott eredmények alapján a funkcionalitás minőségét. A jelenlegi kutatást Marton Klára vezetésével Amerikában szintén elvégezték az ottani gyermekek mintáján, így a magyar és amerikai eredmények összehasonlítása is érdekes adatokkal szolgál majd.

PhD-hallgatóként nagyon sokat köszönhetek a projektnek: segítségével sikerült betekintést nyernem a tudományos munka mindennapi világába, valamint lehetőséget adott hazai és nemzetközi kapcsolatépítésre. Bár meg kell jegyezni, hogy a projekt adminisztrációja sok esetben hátráltatta a sikeres kutatómunkát, a jövőben érdemes lenne olyan stratégiákat, módszereket kidolgozni, amely a kutatómunkát megkönnyíthetné.

ELTE Kutatóegyetem