„A megemelt keretszámokat is be tudjuk majd tölteni”
Horváth Zoltán, az ELTE IK frissen megválasztott dékánja a nemzetközi rektorhelyettesi pozíciót cseréli majd a dékáni posztra. Úgy látja: magasan képzett informatikusok mellett az ELTE-n végzett jogászokra, bölcsészekre is nagyon nagy szüksége van az országnak.
Nemrég választották meg az IK dékánjává. Milyen tervekkel készül a ciklusra?
Az IK oktatói karával, munkatársaival és a hallgatókkal együttműködve az ELTE IK oktatási, illetve kutatás-fejlesztési tevékenysége minőségének fejlesztését, a kiváló szakmai teljesítményhez szükséges feltételek javítását, az alkotó, új kezdeményezéseknek teret nyitó lehetőségek felkutatását és biztosítását tekintem vezetői feladatomnak.
A Kar pályázati és kutatás-fejlesztési tevékenységét és az ipari partnerekkel való együttműködését szeretném tovább erősíteni, ezek kereteit bővíteni. Utóbbi az oktatás, a kutatás-fejlesztés és a tehetséges doktori hallgatók, fiatal oktatók fejlődése, megtartása szempontjából kiemelkedően fontos. Céljaink elérése érdekében átszervezzük a dékáni vezetés feladatköreit, létrehozunk egy önálló pályázati, innovációs és ipari kapcsolatokért felelős dékánhelyettesi tisztséget. Az angol nyelvű képzések felfuttatására ad jó lehetőséget a vezető európai partnerekkel közösen biztosított, közös és kettős diplomás képzések indítása. Ilyen lehetőségeink bővítéséhez biztosít keretet az EIT ICT Labs, az Erasmus Mundus program, illetve a kétoldalú megállapodások. Az angol nyelvű közös képzések megvalósításához tananyagfejlesztés kapcsolódik, valamint az informatikai tanárképzés új rendszerének kialakítása is a következő időszak feladata.
Mely főbb pontokat emelné ki a dékáni programjából?
Az oktatói utánpótlás biztosítása érdekében sürgető a doktori hallgatók és posztdoktorok szakmai, tudományos előmeneteli feltételeinek és ösztönző rendszerének javítása. Át kell gondolni, hogy a doktori iskola, a Kar, a tanszékek, a témavezetők hogyan tudják ösztönözni az ösztöndíjas doktori hallgatók és a habilitációra készülő posztdoktorok gyorsabb előrehaladását, kutatás-fejlesztési projektekben való intenzív részvételét.
Az ELTE kutatóegyetemi státusa és a felsőoktatás fejlesztésének nemzetközi szinten is megfogalmazott követelményei szerint a mesterképzésben fokozatosan erősíteni kell a kutatás-fejlesztés beágyazását az oktatási programba. A célunk olyan együttműködési modell kialakítása a cégek és a kar között, amelyek a mesterképzéshez és a doktori képzéshez illeszkedő, színvonalas kutatás-fejlesztési feladatokat biztosítanak a Kar számára. Az oktatás-kutatás-innováció tudásháromszög keretében történő akadémiai-ipari együttműködés lehetőségét nemzetközi szintre emelheti és szélesítheti az EIT ICT Labs program is, amelyben az ELTE IK a BME-vel, a SZTAKI-val és az ELTE TTK-val szoros együttműködésben vesz részt. A vezető európai egyetemekkel közös mester- és doktori képzések megjelenése várhatóan itthon és külföldön egyaránt javítja az ELTE IK képzéseinek ismertségét és versenyképességét. A képzési programok, szakirányok, modulok és tantárgyak tananyagának, oktatási módszereinek folyamatos fejlesztése mellett az elektronikus tananyagok, az információs és kommunikációs technikával támogatott tanulás és az angol nyelvű képzés oktatási anyagainak kidolgozása válik hangsúlyossá, amit a kar által elnyert TÁMOP pályázatok is támogatnak.
Az informatika tanárképzés iránti érdeklődés a többciklusú képzés bevezetésével kritikusan visszaesett, és ezt a problémát az alapszakon a tanári szakirányok bevezetésével sem sikerült kezelni. A tanárképzésre vonatkozó legújabb szabályozás lehetőséget ad a képzés osztatlan formában történő újjászervezésére. Az informatikai tanárképzés új, osztatlan képzési formának megfelelő tantervének megalkotásakor az ELTE tanárképzési hagyományait követve a szakpárhoz illeszkedően magas színvonalú, diszciplináris informatikai képzés és szakmódszertani tantárgyak kialakítása a feladatunk.
A tudományos diákkör eredményessége a Kar külső megítélése és a doktori képzésbe történő beiskolázás szempontjából is kiemelt jelentőségű. A diákköri munka szorosan csatlakozik a szakkollégiumokhoz és a kutatás-fejlesztést a képzésbe integráló laborok tevékenységéhez. A tehetséggondozás három pillérre épül. Az Eötvös Collegium és a Bolyai Kollégium keretében működik egy-egy informatikai műhely, amelyet oktatóink irányítanak. A laborok keretében a hallgatók egy-egy tudományos műhelyhez kapcsolódnak, amely kiváló lehetőséget nyújt a diákkörös hallgatók számára az önálló alkotómunkára.
Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár nemrég azt mondta, hogy az ország felemelkedését informatikusokkal valamint műszaki- és természettudományos szakemberekkel lehet felgyorsítani. Mi a véleménye erről?
Egyetértek azzal, hogy Magyarországon több magasan képzett informatikusra, mérnökre és a természettudományok területén diplomát szerzett szakemberre, tanárra, kutatóra lenne szükség. A magyar felsőoktatásban és egész Európában is kevés a jól képzett informatikus, és különösen kevés a PhD-fokozattal rendelkező kutató-fejlesztő. Az ipar, a kutatóintézetek, az oktatási intézmények egyaránt keresik a jól képzett végzősöket. Ezzel együtt azonban úgy gondolom, hogy az ELTE-n végzett jogászokra, bölcsészekre is nagyon nagy szüksége van az országnak. Nemzetközi rektorhelyettesként napi szinten tapasztalom, milyen fontos szerepet tölt be az ELTE BTK Magyarország nemzetközi kapcsolatrendszerének fejlesztésében azzal, hogy 60 nyelv és kultúra oktatását vállalja fel nagyon nehéz finanszírozási körülmények között.
Az új felsőoktatási törvény milyen kihívás elé állítja az Informatikai Kart?
A nemrég elfogadott felsőoktatási törvény új értelmezést ad a habilitációnak, várhatóan változik a finanszírozási modell, és jelentősen emelkedhetnek a felvételi létszámok az informatikai szakterületen. Az új körülményeknek csak akkor tudunk megfelelni, ha javítjuk az oktatói utánpótlás feltételeit, előtérbe helyezzük a minőségi követelményeket, magas színvonalú mester- és doktori képzéseket indítunk, melyek közül többet nemzetközi együttműködésben, továbbá erősítjük a pályázati tevékenységet és az ipari kapcsolatokat.
Lezárult a felvételi időszak – mivel lenne elégedett ennek kapcsán? Milyen mértékű jelentkezésre számít?
A felvételi időszak lezárult, de a jelentkezési adatokat még nem ismerjük. Arra számítok, hogy a korábbi évekhez hasonlóan sokan jelentkeznek majd az ELTE IK alap- és mesterképzési szakjaira. Az ELTE programtervező matematikus képzése 40 éve indult. Az ELTE informatikai szakterülete oktatási, kutatási színvonalát és eredményeit tekintve a hazai informatikai felsőoktatási rangsorokban az első két-három vezető intézmény között van. Várhatóan a megemelt keretszámokat is be tudjuk majd tölteni a korábbiakhoz hasonló felvételi ponthatárok mellett. A felvételizők tudják, hogy végzős hallgatóink iránt a hazai és a külföldi cégek élénk érdeklődést mutatnak, ami jelzi az ELTE programtervező informatikus diploma értékét. Ezért arra számítok, hogy a programtervező informatikus alap- és mesterszak továbbra is az egyik legnépszerűbb szak lesz az ELTE-n.
Nemrég választották meg az IK dékánjává. Milyen tervekkel készül a ciklusra?Az IK oktatói karával, munkatársaival és a hallgatókkal együttműködve az ELTE IK oktatási, illetve kutatás-fejlesztési tevékenysége minőségének fejlesztését, a kiváló szakmai teljesítményhez szükséges feltételek javítását, az alkotó, új kezdeményezéseknek teret nyitó lehetőségek felkutatását és biztosítását tekintem vezetői feladatomnak.
A Kar pályázati és kutatás-fejlesztési tevékenységét és az ipari partnerekkel való együttműködését szeretném tovább erősíteni, ezek kereteit bővíteni. Utóbbi az oktatás, a kutatás-fejlesztés és a tehetséges doktori hallgatók, fiatal oktatók fejlődése, megtartása szempontjából kiemelkedően fontos. Céljaink elérése érdekében átszervezzük a dékáni vezetés feladatköreit, létrehozunk egy önálló pályázati, innovációs és ipari kapcsolatokért felelős dékánhelyettesi tisztséget. Az angol nyelvű képzések felfuttatására ad jó lehetőséget a vezető európai partnerekkel közösen biztosított, közös és kettős diplomás képzések indítása. Ilyen lehetőségeink bővítéséhez biztosít keretet az EIT ICT Labs, az Erasmus Mundus program, illetve a kétoldalú megállapodások. Az angol nyelvű közös képzések megvalósításához tananyagfejlesztés kapcsolódik, valamint az informatikai tanárképzés új rendszerének kialakítása is a következő időszak feladata.
Mely főbb pontokat emelné ki a dékáni programjából?
Az oktatói utánpótlás biztosítása érdekében sürgető a doktori hallgatók és posztdoktorok szakmai, tudományos előmeneteli feltételeinek és ösztönző rendszerének javítása. Át kell gondolni, hogy a doktori iskola, a Kar, a tanszékek, a témavezetők hogyan tudják ösztönözni az ösztöndíjas doktori hallgatók és a habilitációra készülő posztdoktorok gyorsabb előrehaladását, kutatás-fejlesztési projektekben való intenzív részvételét.
Az ELTE kutatóegyetemi státusa és a felsőoktatás fejlesztésének nemzetközi szinten is megfogalmazott követelményei szerint a mesterképzésben fokozatosan erősíteni kell a kutatás-fejlesztés beágyazását az oktatási programba. A célunk olyan együttműködési modell kialakítása a cégek és a kar között, amelyek a mesterképzéshez és a doktori képzéshez illeszkedő, színvonalas kutatás-fejlesztési feladatokat biztosítanak a Kar számára. Az oktatás-kutatás-innováció tudásháromszög keretében történő akadémiai-ipari együttműködés lehetőségét nemzetközi szintre emelheti és szélesítheti az EIT ICT Labs program is, amelyben az ELTE IK a BME-vel, a SZTAKI-val és az ELTE TTK-val szoros együttműködésben vesz részt. A vezető európai egyetemekkel közös mester- és doktori képzések megjelenése várhatóan itthon és külföldön egyaránt javítja az ELTE IK képzéseinek ismertségét és versenyképességét. A képzési programok, szakirányok, modulok és tantárgyak tananyagának, oktatási módszereinek folyamatos fejlesztése mellett az elektronikus tananyagok, az információs és kommunikációs technikával támogatott tanulás és az angol nyelvű képzés oktatási anyagainak kidolgozása válik hangsúlyossá, amit a kar által elnyert TÁMOP pályázatok is támogatnak.
Az informatika tanárképzés iránti érdeklődés a többciklusú képzés bevezetésével kritikusan visszaesett, és ezt a problémát az alapszakon a tanári szakirányok bevezetésével sem sikerült kezelni. A tanárképzésre vonatkozó legújabb szabályozás lehetőséget ad a képzés osztatlan formában történő újjászervezésére. Az informatikai tanárképzés új, osztatlan képzési formának megfelelő tantervének megalkotásakor az ELTE tanárképzési hagyományait követve a szakpárhoz illeszkedően magas színvonalú, diszciplináris informatikai képzés és szakmódszertani tantárgyak kialakítása a feladatunk.
A tudományos diákkör eredményessége a Kar külső megítélése és a doktori képzésbe történő beiskolázás szempontjából is kiemelt jelentőségű. A diákköri munka szorosan csatlakozik a szakkollégiumokhoz és a kutatás-fejlesztést a képzésbe integráló laborok tevékenységéhez. A tehetséggondozás három pillérre épül. Az Eötvös Collegium és a Bolyai Kollégium keretében működik egy-egy informatikai műhely, amelyet oktatóink irányítanak. A laborok keretében a hallgatók egy-egy tudományos műhelyhez kapcsolódnak, amely kiváló lehetőséget nyújt a diákkörös hallgatók számára az önálló alkotómunkára.
Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár nemrég azt mondta, hogy az ország felemelkedését informatikusokkal valamint műszaki- és természettudományos szakemberekkel lehet felgyorsítani. Mi a véleménye erről?
Egyetértek azzal, hogy Magyarországon több magasan képzett informatikusra, mérnökre és a természettudományok területén diplomát szerzett szakemberre, tanárra, kutatóra lenne szükség. A magyar felsőoktatásban és egész Európában is kevés a jól képzett informatikus, és különösen kevés a PhD-fokozattal rendelkező kutató-fejlesztő. Az ipar, a kutatóintézetek, az oktatási intézmények egyaránt keresik a jól képzett végzősöket. Ezzel együtt azonban úgy gondolom, hogy az ELTE-n végzett jogászokra, bölcsészekre is nagyon nagy szüksége van az országnak. Nemzetközi rektorhelyettesként napi szinten tapasztalom, milyen fontos szerepet tölt be az ELTE BTK Magyarország nemzetközi kapcsolatrendszerének fejlesztésében azzal, hogy 60 nyelv és kultúra oktatását vállalja fel nagyon nehéz finanszírozási körülmények között.
Az új felsőoktatási törvény milyen kihívás elé állítja az Informatikai Kart?
A nemrég elfogadott felsőoktatási törvény új értelmezést ad a habilitációnak, várhatóan változik a finanszírozási modell, és jelentősen emelkedhetnek a felvételi létszámok az informatikai szakterületen. Az új körülményeknek csak akkor tudunk megfelelni, ha javítjuk az oktatói utánpótlás feltételeit, előtérbe helyezzük a minőségi követelményeket, magas színvonalú mester- és doktori képzéseket indítunk, melyek közül többet nemzetközi együttműködésben, továbbá erősítjük a pályázati tevékenységet és az ipari kapcsolatokat.
Lezárult a felvételi időszak – mivel lenne elégedett ennek kapcsán? Milyen mértékű jelentkezésre számít?
A felvételi időszak lezárult, de a jelentkezési adatokat még nem ismerjük. Arra számítok, hogy a korábbi évekhez hasonlóan sokan jelentkeznek majd az ELTE IK alap- és mesterképzési szakjaira. Az ELTE programtervező matematikus képzése 40 éve indult. Az ELTE informatikai szakterülete oktatási, kutatási színvonalát és eredményeit tekintve a hazai informatikai felsőoktatási rangsorokban az első két-három vezető intézmény között van. Várhatóan a megemelt keretszámokat is be tudjuk majd tölteni a korábbiakhoz hasonló felvételi ponthatárok mellett. A felvételizők tudják, hogy végzős hallgatóink iránt a hazai és a külföldi cégek élénk érdeklődést mutatnak, ami jelzi az ELTE programtervező informatikus diploma értékét. Ezért arra számítok, hogy a programtervező informatikus alap- és mesterszak továbbra is az egyik legnépszerűbb szak lesz az ELTE-n.
2012.03.26.