„Embert próbáló időknek nézünk elébe”
Újraválasztották az ÁJK dékánjává Király Miklóst. A Kar vezetője szerint nehéz helyzetbe kerülne az ország jogászok nélkül. Bízik benne, hogy a jogász nappali tagozatos első évfolyam idén is 400-450 hallgatóval indul majd, köszönhetően a Kar jó hírnevének.
Nemrég újraválasztották az ÁJK dékánjává. Milyen tervekkel készül a ciklusra?
Rengeteg tervem van, melyek az egyetemi élet szinte minden területét érintik. Megvalósításuk azonban nagyban függ azoktól a komoly kihívásoktól, melyeket a gazdasági élet nehezedő körülményei és a felsőoktatás folyamatos átalakítása, megújítása nap mint nap elénk állít. Célunk az intézmény hírnevének megőrzése és erősítése a hazai és az európai felsőoktatási térségben.
Melyek voltak dékáni programjának főbb pontjai?
Az oktatás területén célom az előző években elfogadott új tantervek szakszerű bevezetése, az átmeneti időszakban a régi és az új tantervek egymással párhuzamos működtetése, lehetőség szerint az átfedések, összeütközések feloldása. Doktori képzéseink átvilágítását és megújítását tervezzük továbbá. 2011 végén, az előző dékáni programnak megfelelően, hosszú előkészítő munka után sikerült megalapítani az első angol nyelvű jogász mesterképzést Magyarországon, a European and International Business Law LLM-et. Fontos feladat lesz ennek elindítása, remélhetőleg nem csak a hazai hallgatók számára.
A kutatás területén új, angol nyelvű elektronikus periodikát kívánunk indítani ELTE Law Journal címmel a kari tudományosság új nemzetközi fórumaként. A folyóirat igen alapos előkészítése már megkezdődött. Támogatom, hogy a Kari Könyvtár csatlakozzon a Jogi Szakkönyvtárak Nemzetközi Szövetségéhez. A Kari Könyvtárat mindinkább alkalmassá kívánjuk tenni a kutató-könyvtári feladatok ellátására. Ösztönözzük a rendszeres részvételt az OTKA, az MTA pályázatain és a TÁMOP-kiírásokon. Szorgalmazzuk rendszeres kari tudományos diákköri konferenciák szervezését, és kiemelt feladatnak tartjuk a jól ütemezett felkészülést a 2013-as Országos Tudományos Diákköri Konferenciára.
Az erőteljes nemzetközi jelenlét egyszerre szolgálja a Kar versenyképességét, és az egyéni oktatói-kutatói pályafutás szakmai támogatását. A dékáni program kiemelt célja, hogy az erős versenyben is Közép-Európa egyik ismert és elismert jogi kara maradjunk. Ennek jegyében a jövőben is több nemzetközi tematikus konferenciát kívánunk szervezni.
Nagyon fontos a minősített oktatók magas, legalább kétharmados arányának folyamatos fenntartása a Karon, összhangban az ezzel kapcsolatos külső elvárásokkal is. Ezt hangsúlyozandó, mindenképpen meg szeretném őrizni a fiatal oktatók szakmai előmenetelének támogatására kialakított rendszert, a külföldi tanulmányutak és könyvbeszerzés finanszírozását, illetve a fokozatszerzés elismerését külön jutalommal. Az Egyetem pénzügyi nehézségei ellenére az új kari vezetés továbbra is kiemelten szeretné támogatni a valós tudományos teljesítményt (PhD, habilitáció) elért kollégák előmenetelét.
Az új kari vezetés a jövőben is szívesen támogatja a hallgatók olyan kiemelt rendezvényeit, mint például a kari állásbörzét, a gólyatábort, vagy a gólyabált. Hasonlóképpen fontosnak tartja a Felvételi Előkészítő Bizottság vagy az Instruktori Kör munkájának elismerését és segítését. Továbbá külön kulturális és közösségteremtő értéknek tartja a Perjátszókör működését Karunkon, amely egyedülálló az országban.
Úgy a verseny, mint a külső források bevonása indokolttá teszi a külső kapcsolatok aktív gondozását, az erőteljes jelenlétet a közéletben. Ezt célozza a megújult honlap további fejlesztése, az új kari arculat kialakítása.
Hoffmann Rózsa nemrég azt mondta, hogy az ország felemelkedését nem jogászokkal, szociológusokkal vagy kommunikációs szakértőkkel lehet felgyorsítani, hanem műszaki, természettudományos és informatikai végzettségű szakemberekkel. Mi a véleménye erről?
Nem szabad lebecsülni az évezredes múltra visszatekintő jogászi hivatás jelentőségét. Azt hiszem, nagyon nehéz helyzetbe kerülne az ország, ha egy évre minden jogász „szabadságra” menne. Úgy gondolom, mára bizonyított tény, hogy a képzésből kikerülő jogászok nem csupán a hagyományosnak nevezett jogászi pályákon (ügyvéd, bíró, ügyész, jogtanácsos) helyezkednek el. Komoly szakember igénye van a közigazgatásnak, a különböző állami hivataloknak, és még sorolhatnám. A képzés egy olyan széles látókört biztosít a hallgatók számára, melyet tág körben hasznosíthatnak, tudásukat jól kamatoztathatják más szakterületeken is. A klasszikus mondással élve, a jogász a társadalom mérnöke, de legalábbis gyógyítója, konfliktusainak rendezője. Mint ilyennek, sokoldalú, versenyképes tudással kell rendelkeznie, és mi a képzés során ennek biztosítására törekszünk.
Dux László lemondását követően felröppentek olyan sajtóhírek, hogy visszautasította Hoffmann Rózsa felkérését a felsőoktatásért felelős államtitkári posztra. Miért?
Ez valóban így történt, bár kicsit zavarba hoz, hogy a sajtó útján kiszivárgott a megkeresés. A felkérést nagyon megtisztelőnek tartottam, de úgy éreztem, hogy a Kar, a kollégáim és a hallgatók továbbra is számítanak oktatói, dékáni működésemre. Embert próbáló időknek nézünk elébe, és én a gondjaimra bízott közösség érdekében szeretnék elsősorban tevékenykedni. És minden nehézség ellenére felemelő érzés a kar lassan 350 éves történetéhez néhány évi vezetői munkával, szolgálattal hozzájárulni.
A keretszámok milyen kihívás elé állítják az Állam- és Jogtudományi Kart?
A keretszámok csökkenése komoly érvágást jelent az összes érintett felsőoktatási intézménynek. Ha ez csökkenő jelentkezői létszámot fog eredményezni, akkor a még minőségibb szakemberképzésre kell kiemelt hangsúlyt helyeznünk. A csökkentett állami ösztöndíjas hallgatói létszám még a múlt század nyolcvanas évei joghallgatói létszámának negyedét sem éri el országos szinten. Hasonló tendencia figyelhető meg a politológus képzés esetében is. Mindez nem csak az egyetemekre jelentkezők kilátásait érinti súlyosan, hanem a Kar finanszírozását is, hiszen a felsőoktatás támogatási rendszere viszont a régi maradt, azaz, legalábbis egyelőre, a hallgatói létszámhoz kötődik. Ebben a helyzetben az új kari vezetésnek elsősorban arra kell összpontosítania, hogy 1667 óta működő intézményünk a jövőben is fennmaradjon. A kari vezetés elemi célja a működőképesség fenntartása, a képzések hagyományos értékeinek őrzése a gazdasági-pénzügyi válság és az új felsőoktatási törvény, valamint általában a gyorsan változó szabályozási környezet viszonyai között.
Közeledik a felvételi időszak – mivel lenne elégedett ennek kapcsán? Milyen mértékű jelentkezésre számít?
Bízom benne, hogy a jogász nappali tagozatos első évfolyam idén szeptemberben is 400-450 hallgatóval indul majd, köszönhetően a Kar jó hírnevének, és az itt folyó minőségi képzés iránti változatlan érdeklődésnek.
Nemrég újraválasztották az ÁJK dékánjává. Milyen tervekkel készül a ciklusra?Rengeteg tervem van, melyek az egyetemi élet szinte minden területét érintik. Megvalósításuk azonban nagyban függ azoktól a komoly kihívásoktól, melyeket a gazdasági élet nehezedő körülményei és a felsőoktatás folyamatos átalakítása, megújítása nap mint nap elénk állít. Célunk az intézmény hírnevének megőrzése és erősítése a hazai és az európai felsőoktatási térségben.
Melyek voltak dékáni programjának főbb pontjai?
Az oktatás területén célom az előző években elfogadott új tantervek szakszerű bevezetése, az átmeneti időszakban a régi és az új tantervek egymással párhuzamos működtetése, lehetőség szerint az átfedések, összeütközések feloldása. Doktori képzéseink átvilágítását és megújítását tervezzük továbbá. 2011 végén, az előző dékáni programnak megfelelően, hosszú előkészítő munka után sikerült megalapítani az első angol nyelvű jogász mesterképzést Magyarországon, a European and International Business Law LLM-et. Fontos feladat lesz ennek elindítása, remélhetőleg nem csak a hazai hallgatók számára.
A kutatás területén új, angol nyelvű elektronikus periodikát kívánunk indítani ELTE Law Journal címmel a kari tudományosság új nemzetközi fórumaként. A folyóirat igen alapos előkészítése már megkezdődött. Támogatom, hogy a Kari Könyvtár csatlakozzon a Jogi Szakkönyvtárak Nemzetközi Szövetségéhez. A Kari Könyvtárat mindinkább alkalmassá kívánjuk tenni a kutató-könyvtári feladatok ellátására. Ösztönözzük a rendszeres részvételt az OTKA, az MTA pályázatain és a TÁMOP-kiírásokon. Szorgalmazzuk rendszeres kari tudományos diákköri konferenciák szervezését, és kiemelt feladatnak tartjuk a jól ütemezett felkészülést a 2013-as Országos Tudományos Diákköri Konferenciára.
Az erőteljes nemzetközi jelenlét egyszerre szolgálja a Kar versenyképességét, és az egyéni oktatói-kutatói pályafutás szakmai támogatását. A dékáni program kiemelt célja, hogy az erős versenyben is Közép-Európa egyik ismert és elismert jogi kara maradjunk. Ennek jegyében a jövőben is több nemzetközi tematikus konferenciát kívánunk szervezni.
Nagyon fontos a minősített oktatók magas, legalább kétharmados arányának folyamatos fenntartása a Karon, összhangban az ezzel kapcsolatos külső elvárásokkal is. Ezt hangsúlyozandó, mindenképpen meg szeretném őrizni a fiatal oktatók szakmai előmenetelének támogatására kialakított rendszert, a külföldi tanulmányutak és könyvbeszerzés finanszírozását, illetve a fokozatszerzés elismerését külön jutalommal. Az Egyetem pénzügyi nehézségei ellenére az új kari vezetés továbbra is kiemelten szeretné támogatni a valós tudományos teljesítményt (PhD, habilitáció) elért kollégák előmenetelét.
Az új kari vezetés a jövőben is szívesen támogatja a hallgatók olyan kiemelt rendezvényeit, mint például a kari állásbörzét, a gólyatábort, vagy a gólyabált. Hasonlóképpen fontosnak tartja a Felvételi Előkészítő Bizottság vagy az Instruktori Kör munkájának elismerését és segítését. Továbbá külön kulturális és közösségteremtő értéknek tartja a Perjátszókör működését Karunkon, amely egyedülálló az országban.
Úgy a verseny, mint a külső források bevonása indokolttá teszi a külső kapcsolatok aktív gondozását, az erőteljes jelenlétet a közéletben. Ezt célozza a megújult honlap további fejlesztése, az új kari arculat kialakítása.
Hoffmann Rózsa nemrég azt mondta, hogy az ország felemelkedését nem jogászokkal, szociológusokkal vagy kommunikációs szakértőkkel lehet felgyorsítani, hanem műszaki, természettudományos és informatikai végzettségű szakemberekkel. Mi a véleménye erről?
Nem szabad lebecsülni az évezredes múltra visszatekintő jogászi hivatás jelentőségét. Azt hiszem, nagyon nehéz helyzetbe kerülne az ország, ha egy évre minden jogász „szabadságra” menne. Úgy gondolom, mára bizonyított tény, hogy a képzésből kikerülő jogászok nem csupán a hagyományosnak nevezett jogászi pályákon (ügyvéd, bíró, ügyész, jogtanácsos) helyezkednek el. Komoly szakember igénye van a közigazgatásnak, a különböző állami hivataloknak, és még sorolhatnám. A képzés egy olyan széles látókört biztosít a hallgatók számára, melyet tág körben hasznosíthatnak, tudásukat jól kamatoztathatják más szakterületeken is. A klasszikus mondással élve, a jogász a társadalom mérnöke, de legalábbis gyógyítója, konfliktusainak rendezője. Mint ilyennek, sokoldalú, versenyképes tudással kell rendelkeznie, és mi a képzés során ennek biztosítására törekszünk.
Dux László lemondását követően felröppentek olyan sajtóhírek, hogy visszautasította Hoffmann Rózsa felkérését a felsőoktatásért felelős államtitkári posztra. Miért?
Ez valóban így történt, bár kicsit zavarba hoz, hogy a sajtó útján kiszivárgott a megkeresés. A felkérést nagyon megtisztelőnek tartottam, de úgy éreztem, hogy a Kar, a kollégáim és a hallgatók továbbra is számítanak oktatói, dékáni működésemre. Embert próbáló időknek nézünk elébe, és én a gondjaimra bízott közösség érdekében szeretnék elsősorban tevékenykedni. És minden nehézség ellenére felemelő érzés a kar lassan 350 éves történetéhez néhány évi vezetői munkával, szolgálattal hozzájárulni.
A keretszámok milyen kihívás elé állítják az Állam- és Jogtudományi Kart?
A keretszámok csökkenése komoly érvágást jelent az összes érintett felsőoktatási intézménynek. Ha ez csökkenő jelentkezői létszámot fog eredményezni, akkor a még minőségibb szakemberképzésre kell kiemelt hangsúlyt helyeznünk. A csökkentett állami ösztöndíjas hallgatói létszám még a múlt század nyolcvanas évei joghallgatói létszámának negyedét sem éri el országos szinten. Hasonló tendencia figyelhető meg a politológus képzés esetében is. Mindez nem csak az egyetemekre jelentkezők kilátásait érinti súlyosan, hanem a Kar finanszírozását is, hiszen a felsőoktatás támogatási rendszere viszont a régi maradt, azaz, legalábbis egyelőre, a hallgatói létszámhoz kötődik. Ebben a helyzetben az új kari vezetésnek elsősorban arra kell összpontosítania, hogy 1667 óta működő intézményünk a jövőben is fennmaradjon. A kari vezetés elemi célja a működőképesség fenntartása, a képzések hagyományos értékeinek őrzése a gazdasági-pénzügyi válság és az új felsőoktatási törvény, valamint általában a gyorsan változó szabályozási környezet viszonyai között.
Közeledik a felvételi időszak – mivel lenne elégedett ennek kapcsán? Milyen mértékű jelentkezésre számít?
Bízom benne, hogy a jogász nappali tagozatos első évfolyam idén szeptemberben is 400-450 hallgatóval indul majd, köszönhetően a Kar jó hírnevének, és az itt folyó minőségi képzés iránti változatlan érdeklődésnek.
2012.03.26.