Rácz Tanár Úr Életműdíjat kapott az ELTE Apáczai Gimnázium korábbi igazgatója

A kémia megszerettetéséhez három dolog kell: kísérlet, kísérlet és kísérlet – vallja Dr. Pfeiffer Ádám, aki nélkül nem jött volna létre a Marx György professzor kezdeményezésére életre hívott, számos későbbi orvost, vegyészt, kutatóbiológust útjára indító komplex természettudományos tagozatos középiskolai oktatás. Ma az Apáczai Gimnáziumban példaszerűen felszerelt természettudományos labor áll a kémia és a biológia iránt érdeklődő fiatalok rendelkezésére, ahol 20 diák végezhet egyidejűleg tanulókísérleteket. Az eredményeket diákolimpiai és OKTV-sikerek, természettudományos kutatói karrierek jelzik.

Pfeiffer Ádám már az ELTE-re kerülése előtt, Pest megyei kémiai szaktárgyi felügyelőként is szorgalmazta az úgynevezett félmikro módszeres, „tálcás” kísérletek elterjesztését a középiskolákban, mert úgy gondolta, a tanulói kísérletek lehetőségét akkor is meg kell teremteni, ha az intézményekben nincsenek speciálisan felszerelt kémiai laboratóriumok. A kis mennyiségű kísérleti anyaggal, kis üvegedényekkel, cseppentőkkel elvégezhető tálcás kísérletek térhódítása a hetvenes évek végén a közoktatásban az ELTE TTK Perczel Sándor vezette kémiai módszertani kabinetjével való együttműködés révén teljesedhetett ki. Az oktatástechnikai újítások, mindenekelőtt az írásvetítő elterjedése új lehetőségeket teremtett a demonstrációs kísérletek terén: a mai digitális tábla elődjét láthatjuk azokban a látványos kísérleti összeállításokban, melyeket kifejezetten a kivetítés adta lehetőségeket szem előtt tartva terveztek meg a pedagógusok. – A kivetített kísérletekhez speciális, átlátszó eszközöket is fejlesztettünk, melyeket hivatalosan is taneszközzé nyilvánítottak – idézi föl a korszakot Pfeiffer Ádám.

A minőségi változást azonban a kémia és biológia előadótermek által közrefogott professzionális labor megteremtése jelentette, melyet Pfeiffer Ádám már intézményvezetőként kezdeményezett az ELTE vezetésénél. A természettudományos hallgatói utánpótlás kinevelésében és a tanárszakos hallgatók gyakorlati képzésében is kulcsszerepet játszó intézmény törekvése egybeesett az egyetem vezetésének szándékaival, így 1990 óta önállóan, gázzal, villannyal, mosogatóval fölszerelt munkahelyeken, saját eszközökkel kísérletezhetnek a tagozatos diákok. A természettudományos oktatás infrastrukturális feltételeinek megteremtése mellett említi a volt igazgató annak a pedagógus közösségnek a kialakítását is, amelynek tagjai szakmai tudásuk, elhivatottságuk révén évtizedeken át fenntartották, és ma is fenntartják az intézmény jó hírnevét. Közülük többen elnyerték már a Rácz Tanár Úr Életműdíjat, így Holics László és Flórik György fizika vezetőtanárok és Villányi Attila kémai vezetőtanár. – A szűken vett oktatáson túlmutató programok, a tantestületi közösségformálás és a diákélet fellendítése fontos részét képezte igazgatói tevékenységemnek – vonja meg igazgatói pályafutása mérlegét a korábbi intézményvezető. Pfeiffer Ádám nyugdíjazása után sem szakította mag kapcsolatait az ELTE-vel: a kémia szakos államvizsga-bizottság külső tagjaként tevékenykedve továbbra is részt vesz a pedagógusképzésben.

A Rácz Tanár Úr Életműdíjról

„Hogy ne csak a világhírű tudósok, hanem tanáraik nevét is ismerjük...” – így szól a Rátz Tanár Úr Életműdíj mottója. A Fasori Gimnázium legendás tanáráról elnevezett díjjal ismeri el azokat a pedagógusokat, akik áldozatos szakmai munkájukkal és kiemelkedő eredménnyel képzik a jövő tehetségeit.

A Rátz Tanár Úr Életműdíjat 2001 óta ítéli oda az Ericcson, a Graphisoft és a Richter Gedeon Nyrt által létrehozott Alapítvány a Magyar Természettudományos Oktatásért évente két-két matematika, fizika, kémia és 2005 óta két biológia szakos tanárnak, akik kimagasló szerepet töltenek be tárgyuk népszerűsítésében és a fiatal tehetségek gondozásában. Az eismerés 1,2 millió forinttal jár. A három vállalat ezzel a díjjal járul hozzá a magyarországi természettudományos oktatásban végzett tanári munka rangjának, erkölcsi és anyagi megbecsülésének növeléséhez. Az idei életműdíjakat 2011. november 22-én adták át ünnepélyes keretek között a Magyar Tudományos Akadémia Dísztermében.

További díjazottak:

Laczkó László (matematika) – Budapest, Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium
Csordás Mihály (matematika) – Kecskemét, Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola
Krassói Kornélia (fizika) – Budapest, Jedlik Ányos Gimnázium
Dr. Kotek László (fizika) – Pécs, Pécsi Tudományegyetem
Dr. Bohdaneczky Lászlóné (kémia) – Debrecen, Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnázium
Dr. Müllner Erzsébet (biológia) – Budapest, Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium
Baranyai József (biológia) – Szombathely, Nyugat-Magyarországi Egyetem Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium