Minőségi oktatás a földrajz- és földtudomány területén
A QS-rangsorban is kiemelt Földrajz- és Földtudományi Intézetben a kitűnő szakemberképzés a remek tudományos együttműködésekkel párosul az ELTE-n.
Az ELTE Földrajz- és Földtudományi Intézetén (FFI) belül folyó képzés magas színvonalát igazolja, hogy az Egyetem a világ legjobb felsőoktatási intézményei között foglal helyet a természettudományi képzések elismertsége alapján összeállított Quacquarelli Symonds (QS) 2011-es listáján. „Az FFI az országban egyedülálló módon kiterjed a földrajz- és a földtudományok teljes vertikumára” – mondta el Szabó Mária, az FFI igazgatója, egyetemi tanár. Hangsúlyozta: a QS rangsor összeállításában az intézmény és az oktatók tudományos elismertsége, illetve a kutatási eredmények publikálási aránya játszott döntő szerepet. Nagyon büszkék arra, hogy a földtudományi intézmények világrangsorában az Intézet a 101-150. helyen szerepel.
Szabó Mária szerint az FFI a legváltozatosabb és a legszínesebb intézet, amely az ELTE Természettudományi Karán (TTK) belül működik. Három tanszékcsoport – a földrajz-, a geológia-, és a csillagászat-meteorológia-geofizikai tanszékeket tömörítő csoport – összevonásával jött létre, amikor a Kar áttért a tanszékcsoportiról az intézeti struktúrára. A földrajz és a földtudomány markánsan különböző tudományterületeinek – a csillagászattól kezdve a geofizikán, a meteorológián, a geológián és az őslénytanon, a természeti- és a tájföldrajzon át a regionális, a társadalom- és gazdaságföldrajzig – egy intézeten belül való összefogása nemcsak kitűnő szakemberképzést tesz lehetővé, hanem remek tudományos együttműködést is biztosít.
Az oktatási feladatokat illetően az Intézet a földrajz- és a földtudományi alapszakokért, a geográfus, a földrajz tanár, a csillagász, a meteorológus, a geológus, és a geofizikus mesterképzésekért, valamint a földtudományi doktorképzésért felelős. „Az Intézeten belül indított alap- és mesterszakok igen népszerűek az Egyetem Természettudományi Karán. Ugyanakkor ennek hátrányai is vannak: kiemelkedően magas – tizennégy fő – nálunk az egy oktatóra jutó hallgatók száma, ami rendkívüli heti óraterhelést és vizsgáztatási kötelezettséget jelent az oktatók számára” – mondta Szabó Mária.
Az FFI igazgatója kiemelte, hogy képzéseik nemcsak az előadótermekben folynak – a hallgatók hazai és külföldi terepgyakorlatok, valamint laboratóriumi munkák alkalmával versenyképes gyakorlati tudásra is szert tehetnek.
Emellett az Intézeten belül jelentős tudományos kutatómunka folyik, ami az FFI jellegéből adódóan igen sokszínű: kiterjed a természeti- és a társadalomföldrajzi, a geológiai, a geofizikai, az őslénytani, a meteorológiai és a csillagászati jelenségekre és összefüggésekre. „Ezek a tudományos munkák gyakran nemzetközi színvonalú műszerparkot igényelnek. Ilyen berendezésekhez elsősorban pályázatok útján jutottunk hozzá az elmúlt években – ami nagymértékben hozzájárult az intézeti műszerközpont fejlesztéséhez. Többek között egy Raman mikrospektroszkóppal és egy Lumineszcens mérőműszerrel gazdagodtunk. Ezeket a berendezéseket természetesen nemcsak az FFI használhatja, hanem a Kar többi intézete is. Segítségükkel olyan kutatásokat végezhetünk, amelyek nemzetközi szinten elismertek.” Az Intézeten belül speciális kutatások is folynak, némely egyedülállónak számít az egész országban. Ilyenek például a kristályszerkezeti, a klímamodellezési, a természetvédelmi, a hidrogeológiai, a paleontológiai, a tájökológiai, a tektonikai, a vulkanológiai, a demográfiai, a térszerkezeti és a Mars-kutatások, amelyek eredményeit más tudományterületeken, illetve a gyakorlatban is hasznosítani lehet.
„Tudományos munkánk hatékonyságához hozzájárul, hogy számos hazai- és külhoni egyetemmel, kutatóintézettel és ipari vállalattal működünk együtt, többek között a Magyar Állami Földtani Intézettel, az Országos Meteorológiai Szolgálattal, az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetével, a regionális kutatóintézetekkel. Az ipari együttműködések közül igen jelentős a MOL-hoz fűződő, gyümölcsöző kapcsolat, aminek köszönhetően biztosított végzett hallgatóink egy részének elhelyezkedése. A MOL szakképzési támogatásával továbbá korszerű felszereléssel látjuk el a hallgatói laboratóriumokat. Kiemelkedő színvonalú külföldi kapcsolatokat is ápolunk, azok határon túli központjai a következők: Heidelberg, Göttingen, Berlin (Humboldt), Alberta, Barcelona és Nagoya. Jelentős az együttműködés a Babeş-Bolyai és a Sapientia egyetemmel” – fejtette ki az Intézet igazgatója.
Kiemelte: az FFI-ben való kitűnő szakemberképzés lehetővé teszi, hogy annak hallgatói, valamint kutatói közreműködjenek a hazánkat érintő aktuális természeti és társadalmi problémák vizsgálatában. Például egy évvel ezelőtt a helyszínen vizsgálhatták meg az FFI kutatói a kolontári és a devecseri iszapkatasztrófa hatásait. „Az Intézet munkatársainak és hallgatóinak szakértelme hozzájárul az országban végbemenő bizonyos természeti és társadalmi jelenségek, valamint azok hatásainak megértéséhez és komplex megismeréséhez” – mondta el Szabó Mária.