Három ELTE-s a 2011-es Lendület program nyertesei közt
A legtehetségesebb magyar tudósok itthon tartását vagy visszahívását célzó MTA-program keretében idén 16 kiváló kutató alapíthat önálló kutatócsoportot, Derényi Imre, Kovács Mihály és Ősi Attila az ELTE-n.
A 2011-es Lendület program nyerteseit május 25-én az Akadémia Dísztermében tartott eseményen jelentette be az MTA elnöke, Pálinkás József. A Lendület program célja kettős: megakadályozni a legértékesebb tudósagyak „elszívását” és biztos eredményeket ígérő kutatásokat végző kutatócsoportokat támogatni. A 2011-ben kiírt pályázatokra idén a korábbi évekhez képest kétszer nagyobb összeg, évi 600 millió forint állt rendelkezésre. Ebből az összegből 2011-ben 16 kiváló kutató alapíthat önálló kutatócsoportot. Az idei eredményhirdetést követően, az eddigi nyertesekkel együtt 28 kiemelkedő fiatal tudós folytathat nemzetközileg is versenyképes kutatásokat a Lendület Programból elnyert, összesen 1,1 milliárd forint támogatásból.
Az MTA elnöke 2011-ben az egyetemekre is kiterjesztette az akadémiai kiválósági programot. A 16 kutatóból 9 valamelyik egyetemen, 7 pedig az MTA egyik intézetében folytatja majd kutatásait. A 9 egyetemi nyertes között három olyat találunk, akinek kutatócsoportja az ELTE-n végzi majd a munkát.
Derényi Imre fizikus egy új, nemzetközileg is meghatározó tudományággal, a biológiai fizikával foglalkozik az ELTE Fizikai Intézetében. Az MTA doktorának egyik fő érdeklődési területe a molekuláris motorfehérjék működése. Ezek a parányi gépezetek felelősek a biológiai mozgások jelentős részéért, a sejteken belüli molekuláris szintű szállítási folyamatoktól kezdve, a sejtosztódáson keresztül, egészen az izmok összehúzódásáig. A molekuláris motorfehérjék minél pontosabb megismerésének nemcsak orvosbiológiai, hanem technológiai jelentősége van. Derényi Imre kutatásainak középpontjában az egyik legismertebb kétfejű motorfehérje, a kinezin áll. A kutató és munkatársai egy olyan kinetikai modellt alkottak, amely hitelesen mutatja meg e fehérje kísérletekben tapasztalt összetett viselkedését. A fizikus vizsgálatainak másik fontos területe a lipid membránok szerkezete és dinamikája. Az élő sejteket változó, gyakran bonyolult topológiájú és számos kölcsönhatásban résztvevő lipid membránok határolják. A lipid membránok valamint a motorfehérjék megismerése a szervezet normális működésére derít fényt, ami létfontosságú új gyógyszercélpontok felfedezéséhez. ─ Most először van lehetőségem arra, hogy hosszabb távon is együtt dolgozó kutatók stabil csoportját alakítsam ki ─ emelte ki Derényi Imre, hozzátéve, hogy csapatában külföldről hazatérő szakember is lesz.
Kovács Mihály biokémikus tudományos érdeklődésének középpontjában a DNS-szerkezetátalakító működésében és a genom karbantartásában szerepet játszó motorenzimek állnak. A kutató 2002-től 2005-ig az Egyesült Államokban dolgozott. Hazatérése után az ELTE Biokémiai Tanszékén alapított kutatócsoportot. A Lendület Program keretében Kovács Mihály és társai arra törekszenek, hogy feltárják az összefüggést az egyes enzimek haladási sebessége, erőkifejtése, energetikai hatékonysága, illetve a makroszkópikusan megfigyelhető genetikai és evolúciós folyamatok, sajátosságok között. A motorenzimek kutatása egyes betegségek kialakulási mechanizmusainak megértéséhez, illetve különleges gátlószerek tervezéséhez vezethet el. Egy másik alkalmazás, hogy e motor-mechanizmusok ismeretében olyan nanomotorok állíthatók elő, amelyek chipek, nanokapcsolók gyártására és más nanocélokra hasznosíthatók. – Régi álmom, két fő kutatási témám összekapcsolása valósulhat meg a Lendület segítségével – fogalmazott az eredményhirdetésen Kovács Mihály.
Ősi Attila paleontológus és kutatócsoportja az iharkúti dinoszaurusz lelőhely tudományos igényű, következetes feltárását, a gerinces fauna anatómiai, csontszövettani és ősállatföldrajzi vizsgálatát folytatja a Lendület Program révén az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. A fiatal kutató nevét annak a nyolcvanötmillió éves dinoszaurusz fajnak a felfedezése tette széles körben ismertté, amelyre a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Természettudományi Múzeum Paleontológiai Kutatócsoportjának tagjaként bukkant bakonyi ásatásai közepette. A már több mint egy évtizede folyó munka nemzetközi érdeklődést váltott ki, Ősi Attila a Nature magazinban publikálta azt a tudományos cikket, amely Európa gerinces ősállatföldrajzával kapcsolatos ismereteik újragondolására késztette az őslénytannal foglalkozó kutatókat. A rangos folyóirat hasábjain utoljára harminchat éve, 1975-ben jelent meg cikk magyar őslénykutató tollából. A fiatal paleontológus felfedezésének jelentősége az akkori rudabányai emberős leleteiéhez mérhető. – A Lendület hosszú távra jelent lehetőséget a nyolcvanöt millió évvel ezelőtti világ jobb megismeréséhez és a kutatási eredmények elterjesztéséhez a nemzetközi tudományos életben – jelentette ki Ősi Attila. A paleontológus szerint a Lendület egyetemekre történő kiterjesztésével a hallgatókat is hatékonyabban lehet bevonni az elméleti és a terepmunkába.
A nyertesek számára az MTA öt évre biztosítja a támogatást. Ezt követően az Akadémia elnöke a kutatócsoportot és annak vezetőjét értékelő szakértői bírálat alapján dönt a támogatás további folyósításáról, illetve a kutatócsoport vezetőjének határozatlan idejű alkalmazásáról
Bővebben az összes nyertesről és a díjátadóról az MTA honlapján.
