Rendes tagokat választott az MTA Közgyűlése
A 39 új tag között 9 ELTE-s van: Erdei Anna, Hamza Gábor, Klinghammer István, Nyomárkay István, Orosz László, Paládi-Kovács Attila, Pálfy Péter Pál, Rácz Zoltán és Vincze Imre.
39 rendes taggal bővült a Magyar Tudományos Akadémia. A tudományos társaság alapszabálya szerint rendes tagként az a magyar állampolgárságú levelező tag választható meg, aki levelező tagságának elnyerése óta jelentős tudományos eredményeket ért el. Az új rendes tagok között 9 ELTE-st találunk.
I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya
Nyomárkay István nyelvész az ELTE Bölcsészettudományi Kar Szláv és Balti Filológiai Intézetének professor emeritusa. A 73 éves tudós 2004 óta az MTA levelező tagja. Szűkebb szakterülete a szláv nyelvtudomány és a déli szláv nyelvek. Fő kutatási területei a horvát és a szerb nyelv jelene és története, a magyar–délszláv kapcsolatok, a nyelvújítás kérdésköre, a nyelvtudomány-történet. Nyelveink múltja és jelene című könyvében a magyar, a német és a délszláv nyelvek egymásra hatását, eddig feltáratlan területként a magyar és a délszláv nyelvek nyelvújítását vizsgálja. Rövid horvát és szerb nyelvtörténet című munkájában a két nyelv történetét rendszertörténeti és szociopragmatikai szempontból tekinti át.
Paládi-Kovács Attila etnográfus az MTA Néprajzi Kutatóintézetének kutatóprofesszora, az ELTE BTK Néprajzi Intézetének egyetemi tanára, az Európai etnológia című PhD-program vezetője. A 70 éves kutató 2001 óta az MTA levelező tagja. Szűkebb szakterülete az etnográfia és az európai etnológia. Megválasztása óta öt önálló könyvet publikált. Közülük kiemelkedik a Kárpát-medence népi műveltségének regionális tagolódásával, jellegzetes és kevéssé ismert népcsoportjaival foglalkozó gyűjteményes kötete, a Tájak, népek, népcsoportok, továbbá a klasszikus kapitalizmus munkásrétegeinek társadalomrajzát, életmódját, mentalitását bemutató könyve, az Ipari táj. Gyárak, bányák, műhelyek népe a 19–20. században.
III. Matematikai Tudományok Osztálya
Pálfy Péter Pál matematikus az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetének igazgatója, az ELTE TTK Algebra és Számelmélet Tanszékének egyetemi tanára. Az 55 éves akadémikus 2004 óta az MTA levelező tagja. Szűkebb szakterülete az algebra. Levelező taggá választása óta az algebra több területén ért el jelentős eredményeket, és sokrétű tudományos közéleti és vezetői tevékenységet végzett. Babai Lászlóval és Jan Saxllal közös dolgozatukban alsó becslést adtak a véges egyszerű csoportokban levő, egy adott prímszámmal nem osztható rendű elemek arányára. Ennek a becslésnek a véletlen elemválasztáson alapuló csoportelméleti algoritmusok hatékonyságának elemzésénél alapvető jelentősége van. Az algebrai kombinatorikában a Cayley-gráfok izomorfizmus problémájával kapcsolatban ért el újabb fontos eredményeket.
VIII. Biológiai Tudományok Osztálya
Erdei Anna immunológus az ELTE Természettudományi Kar Immunológiai Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára. Az 59 éves tudós 2004 óta az MTA levelező tagja. Bizonyította, hogy az allergiás reakciókban kulcsszerepet játszó hízósejtek aktivációját gátló peptidek az IgE-kötő receptorkomplex bétaláncához kötődve, a jelátviteli folyamatokat befolyásolva fejtik ki hatásukat. Kimutatta, hogy a C1q komplementfehérje indukálja a dendritikus sejtek érését, és fokozza azok T-sejt-aktiváló képességét, így fontos szerepet játszik az adaptív immunválasz elindításában. A sclerosis multiplex állatmodelljét vizsgálva kimutatta, hogy a komplementrendszer alacsony aktivitása a betegség kezdetének időpontjában csökkenti a tüneteket és a T-sejt-választ.
Orosz László genetikus az ELTE Természettudományi Kar Genetikai Tanszékének egyetemi tanára. Szűkebb szakterülete a klasszikus és a molekuláris genetika. A 67 éves tudós 2001 óta az MTA levelező tagja. Fággenetikai kutatásaiban az operátor/represszor komplexek illeszkedésére alternatív modellt javasolt, kísérleti bizonyítékot szolgáltatott a mérsékelt fág és baktériumgazdája koevolúciójára és szerepére a horizontális génáramlásban. Kutatóival meghatározta a 16-3 fág kromoszóma DNS-szekvenciáját és a gének evolúciós eredetét. Elkezdték egy komplex gímszarvas-genomprogram megvalósítását. Az ismereteket átvezették az emberiosteoporosis-kutatásba, és az emberi osteoporosis számos, eddig ismeretlen génjét fedezték fel. DNS-diagnosztikán alapuló származásazonosítási eszköztárat fejlesztettek ki a hazai gímszarvas vizsgálatához.
IX. Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya
Hamza Gábor jogász az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara Római Jogi Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára. A 61 éves tudós 2004 óta az MTA levelező tagja. Szűkebb szakterülete a római jog, a magánjogtörténet és az összehasonlító jog. 2005-ben jelent meg Le développement du droit privé européen, 2007-ben a Wege der Entwicklung des Privatrechts in Europa, 2009-ben pedig az Entstehung und Entwicklung der modernen Privatrechtsordnungen und die römischrechtliche Tradition című könyve. Ezek a kötetek nemzetközileg is úttörő jelentőségűek. Tudományos kutatásai döntően a magánjog összehasonlító jogi vizsgálatának területéhez kapcsolódnak. Földi Andrással társszerzőként írt A római jog története és institúciói című tankönyve és kézikönyve tavaly immár 14. átdolgozott és bővített kiadásban jelent meg.
X. Földtudományok Osztálya
Klinghammer István geográfus az ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszékének egyetemi tanára, az ELTE korábbi rektora. A 69 éves tudós 2004 óta az MTA levelező tagja. Szűkebb szakterülete a térképészet (geoinformatika) és a tematikus kartográfia. A térkép modelltulajdonságára irányuló kutatásai eredményeként a digitális térképek modellértelmezését kettébontotta a digitális tárgymodellek és a digitális térképi modellek képzésére. Vizsgálataiban meghatározta a tárgymodell két típusát: a digitális tájmodellt, amely teljes topográfiai modell (DSM [digitális síkrajzi modell], valamint DTM [digitális domborzatmodell]) és a digitális szaktartalmi (tematikus) modellt. A digitális szaktartalmi modellek képzésére kidolgozta a térképészeti közlésformák táblázatos gyűjteményét.
XI. Fizikai Tudományok Osztálya
Rácz Zoltán fizikus az MTA–ELTE Elméleti Fizika Kutatócsoportjának kutatóprofesszora. Szűkebb szakterülete a statisztikus fizika. A 64 éves tudóst 2004-ben választották az MTA levelező tagjává. Azóta két témában ért el jelentős eredményeket. Egyrészt kidolgozta a reakciózónák elektromos térben való mozgásának elméletét, és ennek segítségével megmutatta, hogyan lehet kontrollálható csapadékmintázatokat létrehozni. Másrészt kollégáival meghatározták a természetben gyakran előforduló 1/fα típusú folyamatok extrémérték-határeloszlásait és annak végesméret-korrekcióit, és ezzel új területeket nyitottak az extrém statisztikák használhatóságában.
Vincze Imre fizikus az MTA Szilárdtestfizikai és Optikai Kutatóintézetének kutatóprofesszora, az ELTE egyetemi tanára. A 66 éves tudós 2004 óta az MTA levelező tagja. Szűkebb szakterülete a szilárdtestfizika. Mágneses vékonyrétegek vizsgálata kapcsán megmutatta, hogy a háromdimenziós tömbi viselkedés figyelhető meg már három atomiréteg-vastagságnál. FeAl2-ötvözetben inkommenzurábilis antiferromágneses szerkezetet fedeztek fel. 2004 óta aktív tagja volt az Akadémiai Kutatóhelyek Tanácsának, részt vett az új akadémiai törvény tervezetének előkészítésében. Az Országgyűlés Kutatási és Innovációs Eseti Bizottságának meghívott szakértője.
Forrás: